Japán, amely területéhez tartozónak tartja a tőle a második világháborúban elragadott és Oroszországhoz csatolt Kuril-szigeteket, egyre nagyobb nyugtalansággal figyeli, ahogy azokat Moszkva mind jelentősebb katonai támaszponttá alakítja, és várhatóan megkezdi betelepítését polgári lakossággal is.

Szergej Sojgu védelmi miniszter most részletesen beszámolt a szigetek jelenlegi helyzetéről és az azokkal kapcsolatos tervekről. Eszerint új fegyverekkel látják el az ott állomásozó csapatokat, és még az idén Bal és Basztyion típusú partvédelmi rakétaütegeket állítanak fel, amelyeket Eleron-3 típusú új generációs drónokkal egészítenek ki - jelentette a TASZSZ. Már tavaly harckész állapotba helyezték a rövid hatótávolságú Tor-M2U légvédelmi rakétarendszereket.

Ami ennél fenyegetőbb a jövőt illetően, hogy közölte: a haditengerészet szakértői három hónapos felderítő körútra indulnak a szigeteken, hogy felmérjék, mire van szükség ahhoz, hogy ott állítsák fel a csendes-óceáni orosz hadiflotta támaszpontját. A japánokat természetesen nyugtalanította az orosz katonai jelenlét fokozása, de ez a bejelentés, valamint az, hogy Sojgu közölte, 392 épületet emelnek a területen, még aggasztóbb, mert arra utal, hogy az oroszok készülnek tartósan berendezkedni.

Iskolákat, óvodákat és vendégházakat - amiket szintén ígért a miniszter - se torpedórombolóknak szoktak építeni, úgyhogy a japánok gyanakvásának realitását bizonyítja, hogy az oroszok olyan tömegű építőanyagot halmoztak fel a szigeteken, amiből egész télen - amikor hajózhatatlan a térség - építkezhetnek. Máris újjáépítették Kunasir szigetén az egykor japánok emelte repülőteret.

A tervezett támaszpont az egyik legfontosabb láncszeme lesz az orosz sarkvidéki erődrendszernek, amelyekkel nemcsak újjáépítik, de tovább is fejlesztik a Szovjetunió szétesésével elhagyott katonai létesítményeket. A Kreml kiemelt figyelmet - és befektetéseket - szentel az ásványkincsekben és energiahordozókban rendkívül gazdag sarkvidéknek.

Már gyártják a rendkívül hideghez alkalmazott egyenruhákat, sorozatban jönnek a mínusz 40 fokban is használható páncélozott csapatszállítók, gépkarabélyok, géppuskák, rakéták, ágyúk, és már a helikopterek is. Szorgalmasan dolgoznak a hadsereg polgári hátterének biztosításán is, mint a legnagyobb fagyban is munkaképes irodák, az ehhez szükséges számítógépek, nyomtatók, egyebek gyártása.

Jelenleg mintegy 19 ezer orosz él a szigeteken, hovatartozásukat erősítette Dmitrij Medvegyev kormányfő tavaly szeptemberi ottani látogatása, ismét felkeltve Tokió haragját. Egyértelművé tette a helyzetet - vagyis hogy a Kreml tárgyalni sem hajlandó a szigetek visszaadásáról - Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozata, amely szerint Japánnak meg kell értenie a háború utáni történelmi realitásokat.

A Kuril-szigetek problémáját Moszkva még a Szovjetuniótól örökölte. A négy sziget, amit Japán Északi Területeinek nevez, rendezetlen státusú, mivel a II. világháborút követően Moszkva és Tokió mindmáig nem kötött békét. Az oroszok saját területükhöz tartozónak nyilvánították a szigeteket 1946 februárjában, és nemhogy azok Japánhoz tartozását, de még azt sem voltak hajlandók elismerni, hogy egyáltalán van a két ország között területi vita. Magának a problémának a létezését is csak 1993-ban, Borisz Jelcin akkori orosz elnök hivatalos japáni látogatása alatt ismerték el hivatalosan.