Frans Timmermans, a minőségi jogalkotás, intézményközi kapcsolatok, jogállamiság és Alapjogi Charta betartatásáért felelős biztosnak, a bizottság első alelnökének jelölte Jean-Claude Juncker, az új bizottság elnöke. Timmermans - aki a meghallgatásán angolul, franciául, németül, hollandul és olaszul válaszolt a hozzá intézett kérdésekre - Juncker "jobbkeze" lesz a bizottságon belül, egy úgynevezett "szuperbiztos", akinek jogában áll majd bármilyen kezdeményezést - jogszabályi kezdeményezést is beleértve - megvétóznia, amely a biztosi kollégium hat, egyéb alelnökök által vezetett projektcsoport bármelyikéből érkezik. Az erre a kiemelt befolyásra utalva Timmerman hangsúlyozta: ehhez ő nem ideológiai oldalról közelíti meg, hanem pragmatikusan.

Timmermans már az első kérdések között megkapta a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó kérdéseket - többet is. A francia, liberális Jean-Marie Cavada külön kitért Magyarországra, az igazságügyi reform és médiaszabályozás körüli vitákra, a civilszervezeteknél tartott hatósági ellenőrzésre és a reklámadóra, azt állítva, hogy Magyarország többször megsértette az uniós alapértékeket. Azt kérdezte: kész-e Timmermans ilyen esetekben akár az uniós szerződés hetes cikkében lefektetett eljárást is alkalmazni, amellyel végső soron az adott tagállam ki is zárható az uniós döntéshozatalból.

Kapcsolódó

A holland politikus közölte: a párbeszéd szellemében, elkötelezetten fog azon dolgozni, hogy konkrét problémákra részletes megoldás szülessen, és minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy a tagállamok teljes mértékben és maradéktalanul betartsák az általuk aláírt uniós szerződést és egyéb kötelezettségeiket.

"Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy jogaik minden tagállamban maradéktalanul érvényesüljenek" - közölte Timmermans.

Liberális honfitársa kérdésére a holland külügyminiszter azt is kifejtette, hogy meg akarja erősíteni az alapjogok kérdésében illetékes nemzetközi intézmények hálózatát. Egy másik képviselő is feltett kérdést Magyarországgal kapcsolatban, amire válaszul Timmermans kifejtette, hogy egyetlen tagállam sem makulátlan, ha az alapjogokról van szó, az Európai Bizottságnak pedig két konkrét kérdésben sikerült bizonyítania az igazát.

Timmermanst azzal összefüggésben is kérdezték, hogy korábban kijelentette: nem kell szankcionálni Magyarországot. Egy képviselő arra volt kíváncsi, változott-e a véleménye, miután a magyar miniszterelnök kijelentette: nem liberális természetű államot kíván felépíteni Magyarországon, példaként pedig Oroszországot, Szingapúrt és Törökországot nevezte meg.

"Magyarország az Európai Unió tagállama, a kulcsszó pedig a párbeszéd kell legyen" - szögezte le a holland külügyminiszter. Twitter-bejegyzések szerint Timmermann azt is kijelentette: Magyarországot az alapján fogják megítélni, amit tesz és nem az alapján, amit Orbán mond egy beszédben.

A politikus ugyanakkor egyértelművé tette, hogy ha egy tagállammal a jövőben a párbeszéd nem vezet eredményre, más intézkedések is sorra kerülhetnek, a kötelezettségszegési eljárásoktól kezdve egészen a 7. cikk alkalmazásáig.

Timmermans más kérdésre válaszolva is hangsúlyozta, az alapjogokat megvédi, bármi áron. Szerinte az természetes emberi reakció, hogy válság idején mindig megtaláljuk problémáinkra a bűnbakot, de szerinte az európai civilizáció ereje abban rejlik, hogy ezeket a reakciókat tudjuk kontrollálni. Ha az alapjogok megvédése azzal jár, hogy emiatt népszerűtlen lesz, akkor azt is vállalja, "áll elébe" - hangsúlyozta.

Az első alelnök záró szavaiban úgy vélekedett: a portfoliója meglehetősen technikainak tűnik, de meg van arról győződve, hogy az állampolgárok számára a legjobb eredményt produkálni a módja annak, hogy újra megtalálják velük a kapcsolatot. Európa egy mesterséges, és vitathatatlanul a történelem legnagyobb és legsikeresebb békeprojektje. Ha nem sikerül újra kapcsolatot teremteni azzal, amiről az EU szól - "az emberekkel, akiknek dolgozunk" -, akkor "hátat fognak fordítani nekünk" - fogalmazott - és az európai projekt is veszélybe kerül - zárta beszédét Timmermans.

A holland külügyminisztert a hagyományoktól eltérően nem az EP bizottságai, hanem a rá ruházandó széles jogkörök miatt az uniós parlament házbizottságaként működő elnökök konferenciája hallgatta meg nyílt ülés keretében.