A nagyobb izgalmak elkerülése érdekében fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az EB elé.

Magyarországon 2011. december 31-ig a vállalkozások aránylag széles körének lehetősége volt arra, hogy béren kívüli juttatás nyújtására alkalmas elektronikus vagy papíralapú eszközöket bocsássanak ki. Majd 2012. január 1-jétől - lényegében átmeneti időszak nélkül hatályba léptetve, mivel 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként került be - a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult. Ettől kezdve egyrészről a fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás  igénybevétele csak Széchenyi pihenő (Szép) kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Ráadásul Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, Szép-kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.

Az Európai Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány monopolizált kibocsátása indokolatlanul korlátozza az unió belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A Szép-kártya kibocsátásának feltételei is korlátozzák ezen alapszabadságokat. Brüsszel szerint e szigorú feltételeket csak olyan vállalkozások teljesíthetik, amelyek korábban már jelen voltak a magyar piacon. Ráadásul a vitatott intézkedések több, már évek óta az érintett piacon jelen lévő szereplő () kiszorításához vezettek. Mindezek miatt a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen.

A luxemburgi bíróságon az ügyben a per április 10-én indult az írásbeli szakasszal, ám a magyar állam a tárgyalás megtartását kezdeményezte. A perben a igazságügyi tárca képviseli Magyarországot, így itt nem merül fel ügyvédi költség.

A devizahitelesek is izgulhatnak

Szintén csütörtökön születhet meg a főtanácsnoki indítvány a Banif Plus Bank Zrt. ügyében. A fő kérdés: a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az uniós befektetővédelmi szabályok szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után?

A Ráckevei Járásbíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.

E rendelkezések alapján továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.A járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az irányelv befektetővédelmi rendelkezései szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.