Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az USA hadserege beavatkozna, ha Kína úgy döntene, hogy katonai erővel megszállja Tajvant – tudósított a CNN. Biden Kisida Fumio japán miniszterelnökkel együtt tartott sajtótájékoztatót Tokióban, amikor az egyik riporter erről faggatta, arra utalva, hogy az USA tartózkodik attól, hogy közvetlenül beavatkozzon az Oroszország és Ukrajna között dúló háborúba. Biden szerint egy kínai invázió Tajvan ellen ugyanúgy a feje tetejére állítaná a környező régió viszonyait, ahogy az orosz invázió teszi Ukrajna ellen.

Ezzel együtt az elnök azt is kijelentette, hogy országa politikája nem változott abban a tekintetben, hogy elfogadja Peking álláspontját, miszerint Tajvan a szárazföldi Kína része, ám ha erre hivatkozva fegyveres erővel próbálná kiterjeszteni befolyását a szigetországra, akkor az amerikai hadsereg lecsapná a sisakrostélyt, és ha nem is lóra, de repülőgép-hordozó anyahajóra és ehhez hasonlókra pattanva, nemes lovagként Tajvan segítségére sietne.

Kapcsolódó

A CNN beszámolója szerint a Biden-adminisztráció vezető beosztású tisztviselői kissé fennakadtak főnökük megjegyzésén, többen közülük azt mondták a hírtévétársaság sajtómunkásainak, hogy nem vártak tőle ilyen egyértelmű állásfoglalást. A Fehér Ház hivatalos álláspontja az elnök megszólalásának arra a részére helyezte a hangsúlyt, miszerint az Egyesült Államok politikája Tajvannal kapcsolatban nem változott.

Az idő nem oldotta meg a gondot

A pekingi kormány figyelmét azonban nem kerülte el az amerikai államfő megszólalásának harciasnak nevezhető részlete sem, amivel kapcsolatban erős csalódottságának adott hangot. Miután Tajvant Kína részének tekintik, úgy értelmezték Biden megjegyzését, hogy azzal beavatkozott Kína belügyeibe. Végül is, ha egy ország vezetése úgy gondolja, hogy a hadsereg indítson inváziót az ország egyik tartományából a másik tartomány ellen, akkor ez majd hogy nem, szinte csak hadgyakorlatnak tekinthető – olvasható ki a kínai álláspontból.

Tajvan nem egészen 177 kilométerre fekszik a kínai szárazföldtől (nagyjából a Budapest-Szeged távolság), s bár a két országrész több mint hetven éve külön kormány irányítása alatt áll, a kommunista vezetés alatt álló Peking szemében idő nem oldotta meg és nem szépítette meg ezt az állapotot. Hasonlóan az orosz vezetéshez, amely úgy tekint Ukrajnára, hogy voltaképpen ott is oroszok élnek, és ezen az alapon logikusnak látja, hogy a többféle oroszt egy államban egyesítse, a kínai is ezt tenné a többféle helyen élő kínaikkal. Hogy miért nem mindegy hány államban élnek a sokféle oroszok és kínaiak, azt úgy tűnik, hiábavaló lenne firtatni.

Hszi Csin-ping kínai államfő elkerülhetetlennek tartja a két ország újraegyesítését, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását annak érdekében, hogy ezt a nagyszerű fejleményt ráerőltessék a Tajvanon élőkre. Ennek eredményeként a két állam viszonya páratlanul feszültté vált az utóbbi időben. Ami Biden legújabb megjegyzését illeti, a tajvani külügyminisztérium szóvivőjének diplomatikus megfogalmazása szerint őszintén üdvözlik Biden elnök és kormánya sziklaszilárd elkötelezettségét Tajvan mellett.