Ez volt az első alkalom, hogy az EP közvetlen választásának bevezetése, 1979 óta minimális mértékben ugyan, de növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtt tartott EP-választáson 43 százalékos volt a részvételi arány.
Az első, 1979-es közvetlen választáson még 61,99 százalékos volt a részvételi arány, ez süllyedt az évek során fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között következett be, amikor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant a részvételi arány.
A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány csak Belgiumban (90 százalék), Luxemburgban (90 százalék), Máltán (74,81 százalék) és Olaszországban (60 százalék) volt. Az első két országban azonban kötelező a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választásokat is tartottak. Húsz százalék alatti volt a részvétel Csehországban (19,5 százalék) és Szlovákiában (13 százalék).
Az első előrejelzések szerint az új, 751 fős EP-ben is a jobbközép, illetve balközép Európa-párti erők dominálnak majd, annak ellenére, hogy az euroszkeptikusnak mondott képviselők száma mintegy megduplázódik.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve