Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája ítéletében kimondta: a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát azzal, hogy megtagadták Nagy Béláné rokkantnyugdíjának folyósítását.

Indoklásuk szerint a 2010-ben érvénybe lépett vonatkozó jogszabály és az azt 2012-ben módosító törvényi változás a nyugdíjast megfosztotta megélhetésétől, holott egészségi állapota nem változott azóta, hogy rokkanttá nyilvánították.

A strasbourgi bírói testület közleménye szerint a 2015 februárjában első fokon megítélt 10 ezer euró (mintegy hárommillió forint) vagyoni kártérítés mellett 5 ezer euró nem vagyoni kár megfizetésére köteles Magyarország, valamint közel 13 ezer eurót kell fizetnie a költségek és egyéb ráfordítások megtérítésére a baktalórántházai asszony számára.

A tájékoztatás szerint az ügy előzménye, hogy Nagy Bélánét 2001-ben 67 százalékosan rokkantnak nyilvánították, de 2010-ben a vonatkozó jogszabály változása miatt elvesztette jogosultságát arra, hogy rokkantnyugdíjat kapjon. 2012-ben, amikor az Országgyűlés újabb szabályokat fogadott el, újra folyamodott rokkantnyugdíjért, amelyet viszont azért nem kapott meg, mert nem felelt meg az új törvény előírásainak, nem fizetett kellően hosszú ideig társadalombiztosítási járulékot.

Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület megerősítette az első fokú ítéletet, amely szerint Nagy Béláné rokkantnyugdíjának elvesztése drasztikus és előre nem látható változás volt a panaszos jogállásában. Rokkantnyugdíjától történő megfosztása miatt túlzott és aránytalanul nagy személyes terhet kellett elviselnie, az ésszerű és arányos csökkentés jobb és elégséges megoldás lett volna.

Az első fokú döntés ellen a magyar kormány fellebbezett, így került az ügy a Nagykamara elé.