Washington bírálta Kínát, amiért olyan létfontosságú gabonát importál, amelyet a globális humanitárius szükségletekre lehetne felhasználni, mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közvetítésével megállapodás született Ukrajna búza- és egyéb gabonaszállításainak újraindításáról – írja az Asia Financial.

A Nemzetközi Gabonatanács becslése szerint Kína gabonakészletei a 2021/22-es szezon végén 323,4 millió tonnára, azaz a 607,4 millió tonnás globális összmennyiség több mint felére rúgnak.

Ezekhez képest eltörpül a világ legnagyobb gabonaexportőrének, az Egyesült Államoknak a készletei, amelyeket 57,8 millió tonnára becsültek.

"Kína nagyon aktív gabonavásárló volt, és gabonát halmoz fel... egy olyan időszakban, amikor emberek százmilliói élelmezési bizonytalanságban vannak " - mondta James O'Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciókat koordináló hivatalának vezetője.

O'Brien szerint az Ukrajnából áprilisban indított első gabonaszállítmányok 40 százaléka Kínába ment. "Sokkal jobb lett volna, ha ez a gabona Egyiptomba, további afrikai országokba és más rászoruló helyekre kerül".

A washingtoni kínai nagykövetség szerint Kína azért importál gabonát és azért tart fenn tartalékokat, mert a világ termőterületének kevesebb mint 9 százaléka van a birtokában, míg a világ népességének egyötödét adja.

"Aktívan hozzájárulunk a globális élelmezésbiztonsági kérdések kezeléséhez" - mondta Liu Pengyu nagykövetségi szóvivő.

Az USA azt mondta, hogy szeretné, ha Kína segítene a globális élelmiszerválság leküzdésében: "Szeretnénk, ha úgy viselkedne, mint egy nagyhatalom, és több gabonát juttatna a világ szegényeinek."

Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb búzaszállítói, és Moszkva február 24-i inváziója szomszédja ellen az élelmiszerárakat az egekbe szöktette, ami az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint mintegy 47 millió embert sodort "akut éhínségbe".