A gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. - amely a világ egyik legnagyobb ipari alapanyag- és nyersanyag-beszállítója, a Glencore leánycége - az áfa-bevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte a magyar adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál. Az ellenőrzés során az adóhatóság a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.

Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a neki visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta a kamat megfizetését arra hivatkozva, hogy az iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.

Kapcsolódó

A cég és az adóhatóság jogvitájában eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy az ellenőrzés nem elsősorban a cég magatartása miatt húzódott el. Majd a bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy az uniós héa-irányelvvel (a héa magyar jogi megfelelője az áfa) összhangban van-e a magyar jog rendelkezése, amely kártalanítás nélkül, az adóellenőrzési eljárás végéig elrendeli az adóalanynak visszajáró áfa visszatérítésének felfüggesztését, ha az adóalannyal szemben ezen eljárás folyamán mulasztási bírságot szabnak ki.

Az EB szerint a héa-különbözet visszatérítésének szabályai nem sérthetik az adósemlegesség elvét. Ha pedig a visszatérítés ésszerű határidőn túl történik, jár a késedelmi kamat.

A bíróság szerint azonban nem tekinthető az adósemlegesség elvéből következő követelményekkel összeegyeztethetőnek a jelen ügyben vizsgálat alá vont azon magyar jogi szabályozás. Ezzel együtt a testület pontosítja, hogy annak meghatározása érdekében, hogy járnak-e késedelmi kamatok, és adott esetben mely időponttól áll fenn az e kamatok fizetésére való jogosultság, értékelni kell, hogy az adóellenőrzési eljárás időtartamának mely része tudható be az adóalany magatartásának.

Az EB mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben vizsgálat alá vont magyar jogi szabályozás nincs összhangban az uniós héa-irányelvvel.