A programot munkáltatói oldalról a BusinessEurope nevű, vállalkozói szövetségeket tömörítő ernyőszervezet, továbbá az európai kis- és közepes vállalkozások közös szövetségeként működő UEAPME és a közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szerveződése, a CEEP, illetve munkavállalói oldalról az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) jegyzi.

"Olyan időkben, amikor a szociális partnereknek nem könnyű közös nevezőre jutniuk a nagy, általános makrogazdasági kérdésekben, különösen fontos, hogy tudják kezelni a legégetőbb gondokat" - mondta Markus Beyrer, a BusinessEurope vezérigazgatója. Mint hozzátette, a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségi ráta ilyen égető problémának számít. Beyrer szerint a közös keretprogramban sikerült jó arányokat kialakítani a rövid- és a hosszú távú teendők között.

A fiatalok negyedének nincs munkája az eurózónában

A sajtótájékoztatón kiosztott anyag szerint az euróövezetben jelenleg a fiatalok 24,4 százalékának, a 27 EU-ország átlagában pedig 23,5 százaléknak nincs munkája. A statisztikák azokat a 25 évnél nem idősebbeket sorolják ebbe az életkori kategóriába, akik már befejezték tanulmányaikat.

Liliane Volozinskis, az UEAPME és Andreas Persson, a CEEP szociális ügyekkel foglalkozó igazgatója a gazdaság és a társadalom szempontjából elviselhetetlenül magasnak minősítette a fiatalok mostani munkanélküliségi rátáját.

Bernadette Ségol, az ETUC főtitkára hangsúlyozta, hogy a nem fogadják el a "menthetetlen, elveszett nemzedék" teóriáját. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen munkanélküliségi szintet tekintene elfogadhatónak, azt válaszolta: a szakszervezeti szövetség a teljes körű foglalkoztatottságért küzd, de tudatában van a cél elérését akadályozó nehézségeknek.

A közös keretprogram terjedelmes ajánláscsomagot tartalmaz az európai országok szociális partnerségben érintett országos szervezetei, a nemzeti hatóságok és más érdekeltek számára a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében.

A dokumentum összeállítói négy fő témakörbe csoportosították mondandójukat. Ezek: a tanulás támogatása, az átmenethez való segítségnyújtás, a munkahelyteremtés és a vállalkozás ösztönzése.

Egyebek közt hangsúlyozzák a magas szintű szakképzés fontosságát, illetve a munka melletti továbbképzés szerepét. Az átmenetet illetően - az oktatás világából a munka világába - kiemelik az úgynevezett ifjúsági garancia (Ausztriában és Finnországban különösképpen bevált) intézményének jelentőségét. Ez a garancia azoknak nyújthat támaszt foglalkoztatás, gyakornoki képzés, illetve képzési ösztöndíj formájában, akik fiatalon vesztették el állásukat, vagy éppen tanulmányaik befejezése után el sem tudtak helyezkedni.