A 24.hu egyik olvasója és felesége novemberben foglalt le egy nyolcnapos Izrael-Jordánia utat a Haris Travel Club Kft.-nél, ami kettejüknek több mint 900 ezer forintjába került. Március második felében indultak volna, de a koronavírus-járvány közbeszólt: az utazási iroda 10 nappal az indulás előtt kénytelen volt lemondani a programot.

Az utasoknak későbbi utazást ajánlottak vagy pénzvisszatérítést, ám az utóbbit nem a teljes díjra, hanem 33 ezer forinttal kevesebbre, ami a házaspár nem fogadott el. Az utazási iroda szerint viszont méltányosan és a jogszabálynak megfelelően jártak el. Az irodának utasonként több mint 100 ezer forintnyi vesztesége keletkezett az előre kifizetett szolgáltatások árából. Úgy döntöttek, ebből 33 ezer forintot tartanak vissza.

Kapcsolódó

A jelentkezett 44 utasból 18 foglalt át későbbi időpontra (nekik garantáltan nem emelkedik az ár), 23-an elfogadták, hogy 33 ezer forinttal kevesebbet kapnak vissza, és mindössze 3-an jelezték, hogy nekik egyik verzió sem felel meg. És itt jön a csavar: a hasonló esetekre két idevágó szabályozás is alkalmazható: az utazásokról szóló 2017-es kormányrendelet, illetve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.).

A kormányrendelet szerint ha rendkívüli körülmények gátolják az utazási irodát a teljesítésben, vissza kell fizetnie a részvételi díjat. Ez a szabály nem veszi figyelembe a vis maior esetét, pedig általános jogelv, hogy a vétlent nem kell megbüntetni. Mivel a járvány vis maior, és ez a kifejezés nem szerepel a kormányrendeletben, az iroda egyik tulajdonosa, Haris Ernő szerint a Ptk. az irányadó. A Ptk. szerint, ha egyik fél sem hibás a teljesítés elmaradásában, akkor a már teljesített szolgáltatás ellenértékét meg kell térítenie a megrendelőnek, amit nem teljesített a szolgáltató, annak értékét pedig vissza kell téríteni.