A munkavállalói mobilitást mind az európai növekedés, mind a foglalkoztatás növelésének egyik fő eszközeke, becslések szerint a 15 korábbi uniós ország GDP-je hosszú távon csaknem 1 százalékkal növekedett az EU bővítését követő (2004-2009 közötti) munkaerőáramlás hatására. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület szerint az adóügyi akadályok továbbra is az egyik legnagyobb visszatartó erőt jelentik a származási országukat elhagyó, más tagállamban munkát kereső polgárok számára.

A testület szerint az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a rendelkezések ne eredményezzék a szabad mozgáshoz való jogukat gyakoroló személyek megkülönböztetését. A vizsgálat középpontjában a gazdaságilag aktív személyek (például munkavállalók vagy önfoglalkoztatók) mellett a gazdaságilag inaktív személyek (többek között a nyugdíjasok) állnak. A jelenlegi kezdeményezés egy korábbi projekt kiegészítése, amely a külföldi munkavállalók esetében alkalmazott adóintézkedéseket vizsgálta - olvasható a bizottság közleményében.

Akár kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége

A vizsgálat során a diszkrimináció, illetve az alapvető uniós szabadságok megsértésének feltárt eseteit a bizottság jelzi a nemzeti hatóságok felé, és előírja a szükséges módosítások meghozatalát. Amennyiben a problémák továbbra is fennmaradnak, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállammal szemben.

Algirdas ©emeta, az adó- és a vámügyért, a csalás elleni küzdelemért és az ellenőrzését felelős biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szabályok egyértelműek, az egységes piacon belül minden uniós polgárt azonos elbánásban kell részesíteni. Tilos a megkülönböztetés és a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának korlátozása - hangsúlyozta.

Mit vizsgál a bizottság?

Kezdeményezése keretében a bizottság megvizsgálja, hogy a sajátjuktól eltérő másik tagállamban lakhellyel rendelkező uniós állampolgárokat éri-e valamilyen hátrány vagy sújtják-e őket nagyobb adóterhek a mobilitásuk miatt. Az említett hátrányok a származási országban vagy választott új otthonukban is érheti őket.

Az állampolgárok adóügyi hátrányokat szenvedhetnek:

  • a befektetéseik vagy vagyontárgyaik helye, az adófizetőnek a tartózkodási helye vagy pusztán az adófizető lakhelyének megváltozása miatt;
  • a nyugdíjbiztosítási rendszerekbe befizetett hozzájárulásaik kapcsán, a nyugdíjfolyósítással, illetve nyugdíjmegtakarítások vagy életbiztosítási vagyon transzferálásával összefüggésben;
  • másik tagállamban önfoglalkoztatóként végzett tevékenységükkel összefüggésben vagy pusztán a szóban forgó tevékenységek áthelyezése miatt;
  • egyes adólevonások vagy adókedvezmények megtagadása miatt
  • felhalmozott vagyonukkal kapcsolatban.