A jelentés szerint az éhezők körének bővülése jórészt annak köszönhet, hogy az újonnan megjelent vagy erősödő konfliktusok miatt megromlott az élelmezési helyzet Mianmarban, Nigéria észak-keleti részén, Kongóban, Dél-Szudánban és Jemenben. Az elnyúló szárazság okozta tartósan rossz termés tovább nehezítette az afrikai kontinens keleti és déli részén élők amúgy is tetemes problémáit - írja szemléjében a Piac és Profit.

A gondokat csak tetézi, hogy a Föld lakossága tovább növekedik: 2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt, ami a jelenlegi mezőgazdasági termények iránti kereslet 50 százalékos növekedését eredményezheti.

Kapcsolódó

Az élelmezési válságok háttere egyre komplexebb; hatással vannak rá fegyveres konfliktusok, extrém időjárási jelenségek és az alapvető élelmiszerek hirtelen drágulása, és a jelenségek kombinációja. Egész közösségek, egyre több nő és gyermek szorul azonnali élelmezési segítségre, tartós megoldásra lenne szükség a trend visszafordítására - írja a portál.

Változást az eredményezhetne, ha vagy az élelmiszer pazarlást szorítanák vissza, vagy a modern társadalmak húsközpontú étrendjének megváltozatására lenne szükség.

A Ron Milo és kutatócsoportja, az izraeli "Weizmann Institute of Science" munkatársai által végzett kutatás szerint, négy gramm marhahús előállításához szükséges földterületen 100 gramm olyan növényi eredetű táplálékot lehetne előállítani, amelynek fehérje és kalóriatartalma megegyezik a marhahúséval. A sertéshús esetén ez az arány valamivel jobb: 90 a tízhez, a tejtermékeknél 75 százalékos, a baromfinál 50 százalékkal, míg a tojásnál arányaiban 40 százalékkal több erőforrásra van szükség. Az USA-ban már annyi növényi élelmiszert lehetne előállítani, ami a jelenlegi lakosság kétszeresének, mintegy 700 millió embernek elegendő lenne.

Kérdés azonban, hogy a klímaváltozás hogy hat a növénytermesztésre: a felmelegedés a magyar gabonára például nagyon ártalmas.

A fotó forrása: Pexels.