Sir Mervyn King, a Bank of England kormányzója az új inflációs jelentés ismertetése utáni sajtótájékoztatóján - részletek nélkül - kijelentette: a bank, a pénzügyminisztérium és a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) "már egy ideje egyeztetéseket folytat" ezekről a tervekről.

Sir Mervyn hozzátette: a brit gazdaság teljesítményére most már "az euróövezeti nehézségek" jelentik a legnagyobb kockázatot, mivel a valutaunió Nagy-Britannia első számú kereskedelmi partnere. A brit gazdaságot "vihar fenyegeti a kontinens irányából" - fogalmazott a jegybanki kormányzó.

A brit gazdaságot "vihar fenyegeti a kontinens irányából" - fogalmazott a jegybanki kormányzó. David Cameron brit miniszterelnök is egyértelműen felvetette szerdán az euróövezet szétesésének lehetőségét. A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai alsóházi félórájában Cameron kijelentette: az euróövezet "vagy rendbe teszi saját magát, vagy a potenciális felbomlással kell szembenéznie". Cameron szerint a valutaunió számára csak ez a két választási lehetőség maradt, "és e választást már nem lehet sokáig halogatni".

Mervyn King jegybanki kormányzó szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a világ éppen most élt át egy nagy globális pénzügyi válságot, amely alatt a világgazdaság teljesítménye az 1930-as évek óta nem tapasztalt mértékben esett vissza, Nagy-Britannia pedig történetének legnagyobb bankválságával és békeidőben mért eddigi legmagasabb államháztartási deficitjével volt kénytelen szembenézni. "Mindeközben legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az euróövezet, éppen most tépi magát darabokra, anélkül, hogy bármilyen egyértelmű megoldás látszana" - fogalmazott a Bank of England kormányzója.

Sir Mervyn hozzátette: ebben a helyzetben "teljesen irreális" lenne azt várni, hogy a brit gazdaság fenn tudná tartani hosszú távú növekedési átlagát.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - a szerdán ismertetett új inflációs jelentésben mindezek alapján az eddigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra rontotta a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését.

A jelentés szerint a jegybank monetáris tanácsának véleménye az, hogy nem lehet érdemben számszerűsíteni az euróövezeti válság "lehetséges legszélsőségesebb kimeneteleit", éppen ezért ezeket a Bank of England kihagyta a sávos növekedési előrejelzési grafikonjaiból.

A Bank of England szerint ugyanakkor ezeknek a szélsőséges kimeneteleknek a puszta fenyegetése is elég ahhoz, hogy hatással legyen a brit növekedési kilátásokra a banki finanszírozási költségek, a befektetési termékek - köztük a font - árfolyama, valamint a háztartási és az üzleti bizalom révén.

A Bank of England - amely több mint három éve 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát - kényes helyzetben van pénzügypolitikai szempontból. Az éves fogyasztói ár-infláció ugyanis több mint két éve a kormány által a jegybank számára előírt, 2 százalékban meghatározott célszint felett jár - sőt gyorsul is, márciusban 3,5 százalékos volt a februárban mért 3,4 százalék után -, a brit gazdaság ugyanakkor technikai értelemben ismét recesszióban van.

A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén közölt, részleges adatokra alapozott első becslése szerint a brit hazai össztermék 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben az idei első három hónapban.

A tavalyi utolsó negyedévben 0,3 százalékos volt a negyedéves GDP-visszaesés.

Az általánosan elfogadott meghatározás szerint egy gazdaság akkor tekinthető recesszióban lévőnek, ha legalább két egymást követő negyedévben negatív a negyedéves összehasonlítású GDP-adat.