Oroszország fontolgatja, hogy felgyorsítja annak az "áramhídnak" a kiépítését, amely az orosz szárazföldről láthatja el elektromos energiával a Krím félszigetet - tudósított a Moscow Times. A bejelentés előzménye, hogy a hét végén ismeretlen támadók felrobbantottak két távvezetékoszlopot, amelyeken az ukrán szárazföldet és az Oroszországhoz csatolt területet összekötő vezetékek lógtak.

A félszigetet irányító orosz illetékesek rendkívüli állapotot hirdettek, miután közel kétmillió krími lakos vezetékes áram nélkül maradt. Ellátásukat részben generátorokkal pótolták. Szergej Akszjonov, a terület Moszkvából delegált miniszterelnöke terrorista akciónak minősítette az áramellátás megszakítását. A krímiek nem fognak térdre esni és nem hagyják magukat zsarolni - fogalmazott harciasan az orosz TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Hidat vernek

Ennél komolyabb fenyegetés Ukrajnával szemben, hogy az ottani energiaszolgáltatók, akiktől jelenleg a félsziget áramellátása függ, elveszthetik ezt a piacot, miután annak hálózatát integrálják az orosz rendszerrel. Ami az élelmiszerimporttal történt, megeshet az áram behozatalával is: ha az ukrán illetékesek úgy gondolják, hogy nincs szükségük erre a piacra, akkor örökre búcsút inthetnek neki - fogalmazott.

Oroszország már augusztusban megkezdte a Kercsi-szoros fenekén haladó vezetékek lefektetését, amelyek áramot szállíthat a Krímbe a krasznodari régióból. A négy vezetékből álló rendszer első két vezetékét még az év vége előtt átadhatják - jelentette be Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter a múlt héten. Tárcája 2018-ra akarja kiépíteni az új "áramhidat", amelynek teljesítőképessége 45 százalékkal lesz nagyobb a félsziget jelenlegi felhasználásánál.

Bosszút forralnak

Egy a félsziget az orosz szövetségi tanácsban képviselő politikus, Szergej Csekov hétfőn azt monda a Ria Novosztyi hírügynökségnek, hogy nem zárhatók ki megtorló lépések, beleértve ebbe az Ukrajnába tartó orosz szénexport leállítását is. Hat ukrán hőerőműben használnak orosz szenet üzemanyagként. Csekov szerint nem zárható ki, hogy kapcsolat van a robbantások elkövetői és a kijevi vezetés között. Egyelőre nem lépnek, de elvárják, hogy az ukrán hatóságok lefüleljék a tetteseket.

A Krím Polgári Blokádja nevű szervezet, amelynek számos krími tatár származású tagja is van, megakadályozta az oszlopok helyre állítását. Azt követelik, hogy engedjék szabadon azt a 11 társukat, akiket az üggyel kapcsolatban a kijevi hatóságok letartóztattak.

Nagyon úgy tűnik, hogy a Krím végleg elveszett Ukrajna számára, legalábbis a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a terület Oroszországhoz tartozása népszerűbb, mint valaha. A Levada Center intézet november közepén készült felmérése szerint a megkérdezettek 87 százaléka támogatja ezt, míg augusztusban még "csupán" 73 százalék volt ez az arány. Csupán a félsziget lakónak három százaléka szeretné azt, ha a Krím Ukrajnához tartozna.