Simon O'Connor, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője kedden azt követően nyilatkozott erről, hogy a hétfői határidőig a gyakorlatilag egyetlen versenyben maradt pályázó, az orosz Gazprom gázipari óriás sem tett kötelező érvényű ajánlatot.

"A gázszektor privatizációja mind a bevételek, mind az ágazat reformja szempontjából nagyon fontos"..... "ezért a DEPA privatizációjához a lehető leghamarabb ismét hozzá kell fogni" - mondta a szóvivő, hozzáfűzve, hogy az ügylet megtervezése és lebonyolítása a görög hatóságok felelőssége.

A DEPA eladásából remélt közel 1 milliárd eurós bevétel híján Athén nem tud eleget tenni a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségének, hogy szeptember közepéig legalább 1,8 milliárd eurót, az év végéig pedig legalább 2,5 milliárd eurót teremt elő privatizációból. Egy vezető kormánytisztviselő szerint a bevételi előirányzat csökkentését fogják kérni a hitelezőknek az EU, az IMF és az EKB alkotta trojkájától.

Görög hivatalos körökben azt sugallják, hogy éppen az unió riasztotta el a Gazpromot, mert tartani lehetett tőle, hogy a bizottság nem hagyja jóvá, vagy csak rendkívül szigorú feltételekkel engedélyezi az üzletet. A Gazprom a DEPA legnagyobb szállítója, a cég gázszükségletének 60 százalékát biztosítja. Az unió ugyanakkor igyekszik mérsékelni az európai piac függőségét a Gazpromtól.

A Gazprom a "jelentős kockázatokkal" magyarázta visszalépését, köztük azzal, hogy a DEPA pénzügyi helyzete lényegesen romolhat az ügylet lezárásáig.