A német alkotmánybíróság kedden kimondta, hogy a kormány és a parlament tulajdonosi jogokat sértett az atomerőművek bezárásának felgyorsításáról hozott döntésével.

Az atomerőművek 2010 decembere és 2011 márciusa közötti fejlesztésre fordított befektetései után jár kártérítés. Ez az a négy hónapos időszak, amikor a kormány már meghosszabbította az atomerőművek üzemeltetési engedélyét, mielőtt a fukusimai atomkatasztrófa hatására hirtelen úgy döntött, hogy 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárja Németországban. Az E.ON korábban azt nyilatkozta, hogy több száz millió eurót invesztált 2010-ben, abban a tudatban, hogy változatlan marad a kormány nukleáris energiára vonatkozó politikája. A Berstein német brókercégnek adott csütörtöki interjúban a kártérítés tárgyát képező négy hónapos időszakban elköltött összegről Johannes Teyssen vezérigazgató úgy fogalmazott: a 2010-ben elköltött összegből mindössze egy "alacsony" kilenc számjegyű összegre kérhet kártérítést az E.ON.

A bírósági döntés értelmében az erőműveket működtető német E.ON és RWE, valamint a svéd Wattenfall jogosult "megfelelő" nagyságú kártérítést kérni a legrégebbi reaktorok működésének beszüntetését elrendelő döntés miatt.

Barbara Hendricks, a német környezetvédelmi miniszter a héten kifejtette, hogy a bírósági döntés után szó sincs milliárdos értékű kártérítésekről. Korábbi sajtóértesülések még 19 milliárd eurós kompenzációról írtak. A kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben szabályozzák az atomerőművek bezárását.