Riadókészültségben követik a légitársaságok az izlandi Bardarbunga vulkán állapotáról érkező jelentéseket, miután a kitörés veszélye miatt az szigetország katasztrófavédelmi hatóságai elkezdték kitelepíteni a mormogó vulkán közelében élőket - írja a Bloomberg. Egyelőre nincs jele annak, hogy magma közeledne a felszín felé - idézte a Bloomberg Martin Henschet, az izlandi meteorológiai intézet szeizmológusát.

Ezért továbbra sem tudjuk megmondani, hogy végül kitör-e a vulkán vagy sem. Nem tudjuk előre jelezni a következő órák vagy napok lehetséges fejleményeit. További kérdés, hogy ha bekövetkezik a természeti katasztrófa, milyen hatással jár majd.

Nagyot szólhat

A Bardarbunga Európa legnagyobb gleccsere, a Vatnajokull alatt fekszik, következésképpen kitörése súlyos másodlagos hatásokkal járhat. A hirtelen megolvadt jégből keletkező gőz felszabadulása fokozhatja a robbanás vagy robbanások erejét - figyelmeztet Melissa Anne Pfefler, a vulkáni tevékenység atmoszférára gyakorolt hatásával foglalkozó meteorológus.

A légitársaságok még nem fejeltették el, hogy 2010 tavaszán egy másik izlandi vulkánkitörés miatt váratlanul tíz napra leállt a légi közlekedés az Atlanti-óceán északi része és Észak-Európa jelentős térségei felett. Tízmillió utas tervei borultak fel, jelentős részük a repülőtereken rekedt, a cégek több mint százezer járatot voltak kénytelenek törölni és 1,7 milliárd dollárnyi bevételük veszett el.

A légtérzárat elrendelő Eurokontroll európai repülésirányító szervezet és egyes vállalatok között éles vita alakult ki a tilalom megalapozottságáról. A legnagyobb veszélyt az üvegkristályokat is tartalmazó vulkáni hamu jelentette, amely miatt besülhetnek a hajtóművek. Kérdés: veszélyes-e a levegőbe került hamu mennyisége? Egyes légitársaságok utasok nélküli próbajáratokat is felküldtek annak bizonyítására, hogy az Eurokontroll eltúlozza a hamu sűrűségét.

Baj baj hátán

A légi iparra rájár a rúd. Egymás után jelennek meg azok a területek, amelyek felett nem repülhetnek gépeik. Kezdődött a polgárháború sújtotta Szíriával, folytatódott Irakkal és Ukrajnával, majd célszerűnek mutatkozott elkerüli az Ebola-járvánnyal küszködő nyugat-afrikai országok repülőtereit is. Legutóbb az izraeli főváros Tel-Aviv mellett csapódott be egy palesztin rakéta, ami felveti a kérdést, nem kellene-e ezt a légikikötőt is kerülniük.

Az EU/USA-orosz szankciópárbajban Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a Szibéria feletti légteret az európai és az amerikai légitársaságok előtt. Az izlandi vulkánkitörés egyébként szintén ezeket sújthatja a leginkább, ami nem kerüli el a befektetők figyelmét sem, hiszen többnyire tőzsdén jegyzett vállalatokról van szó. Az értékpapír-piaci szereplők szintén erősen figyelik, mi zajlik a jég alatt - derül ki Helene Becker, New York-i Cowen & Co. tőketársaság légiiparral foglalkozó elemzőjének szavaiból.