A volt szocialista parlamenti képviselőt tavaly nevezték ki a görög jegybank élére, az európai felügyelet szerint ez politikai indíttatásból történt és sokat árt a befektetők Görögországba vetett bizalmának, valamint megnehezíti a hegyekben álló rossz hitelállomány feltakarítását.

A nemzetközi hitelezők nyomására a görög parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, ami meghatározza, hogy ki kerülhet egy bank igazgatótanácsába és ki nem, ezzel lényegében az üzleti mágnásokat és volt politikusokat kiszorítottak a bankszektorból. A szabályok átfogóak és összetettek: például az igazgatóknak legalább tízéves banki tapasztalattal kell rendelkezniük, de azoknak az igazgatóknak, akik a kockázatokra és a személyekre vonatkozóan hoznak döntéseket, nem dolgozhattak az elmúlt tíz évben a bankszektorban.

A törvény miatt egy kis csoport lesz csak jogosult arra, hogy a bankok vezetésében részt vegyen, míg a jelenlegi vezetők egy jelentős részének le kell mondania - idézi a Portfolio a WSJ-t. Ebben a hónapban kapják majd meg a bankok azt a listát, amelyen szerepel, hogy melyik bankvezéreket kell eltávolítani a pénzintézetek vezetéséből. Athénban a bankárok elnevezték a törvényt viccesen "kapd el Katselit" törvénynek.

Görögország lényegében azért döntött a szigor mellett, mert többek közt a bankszektor reformjához kötötte az EU azt a 86 milliárd eurós mentőcsomagot, amit az ország tavaly írt alá. Katseli, a jegybankelnök és más érintettek azért lobbiznak, hogy Görögországra ne vonatkozzanak most olyan szabályok, amelyek sehol máshol Európában nincsenek érvényben.

Görögországban 100 milliárd eurónyi nemteljesítő hitel van a bankok mérlegében, miközben az ország GDP-je 180 milliárd euró. Ennek kialakulásában részben az is közrejátszott, hogy a bankok és a politikusok kapcsolata szokatlanul szoros.