A norvég kormány javaslatának értelmében hamarosan megduplázódhat a tengeri olajtermelésre vonatkozó környezetvédelmi adó. Amennyiben a javaslatot jóváhagyják, akkor a tengeri olajmezőkre vonatkozó (1 tonna CO2-kibocsátás után járó) karbonadó mértéke a jelenlegi 21 euróról 45 euróra növekedhet. A halászatra vonatkozó környezetvédelmi adó mértéke 5,5 euró/tonna CO2 lehet.

A norvég kormány egyben azt tervezi, hogy a skandináv állam további 1,2 millió euróval növeli a fejlődő országok klímaváltozással szembeni harcának támogatását. Az alap által megújuló energetikai befektetéseket, erdővédelmi és élelmezési programokat kívánnak finanszírozni.

Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb kőolajtermelője, az Európai Unió olajpiacának egyik legfontosabb beszállítója. A BP adatai alapján az ország tavaly a globális olajtermelés 2,3%-át adta, exportképes mennyisége napi 1,8 millió hordó körül alakult. A bizonyított készletek alapján Norvégia 2011 végére mindössze a globális olajvagyon 0,4%-val rendelkezett, ami az akkori kitermelési szintek mellett kevesebb, mint 10 évre elegendő készletet jelent. Az EurActive beszámolója szerint Norvégiának 51 aktív szénhidrogénmezője van az Északi-tengeren, és becslések szerint további több mint 7 milliárd hordós készlet állhat rendelkezésre az ország, illetve annak olajipara számára.

Az Európai Unióban a közvetlen karbonadóval szemben emissziókereskedelmi rendszer épült ki (EU ETS), amelyben a kötelezett iparágak képviselői kibocsátási jogok megvásárlásával fedezhetik környezetterhelésüket. A gazdasági válságból eredően a kibocsátás jelentős mértékben csökkent a korábban tervezettekhez képest, ezért az EU ETS-ben forgó kvótákkal igen alacsony árszinten kereskednek. Egy tonna CO2 kibocsátására feljogosító kvóta ára jelenleg kb. 7-8 euró.