Az ukrán gépjárműgyártók október végéig 67,1 ezer személyautót, tehergépkocsit és autóbuszt bocsátottak ki, ami 22 százalékkal kevesebb a tavalyi év azonos időszakának teljesítményénél. Az átlagnál is gyengébb volt a személyautók piaca, itt a visszaesés 24 százalékos, a buszokból 5, a teherautókból és áruszállítókból 1,7 százalékos volt a csökkenés az Ukrautoprom szövetség sajtóközleménye szerint. A folyamat ráadásul gyorsulni látszik, mivel az októberi adatok már 26 százalékkal maradtak el a 2011-estől a személyautók, és 38 százalékkal a kereskedelmi járművek esetében. A legnagyobb ukrán autógyár, a Zaporozseceket előállító ZAZ 26 százalékkal, 37,5 ezerre csökkentette a gyártást.

Kijev ezt elsősorban a nyomasztó külföldi versenynek tulajdonítja, ezért a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult több mint 2500 árucikk, köztük az autók vámjának felemelésének engedélyezéséért. Erre háromévente egyszer van lehetősége a tagországoknak, s Ukrajna 2008 óta tagja a szervezetnek, így kérése jogosnak minősül.

Ennek ellenére a kérés vihart kavart, különösen mivel a WTO szerint ez több mint 4,6 milliárd dollárnyi importot sújtana, szemben a kijevi kormány állítása szerinti 2 milliárddal. Az importvámok emeléséért a múltban több mint 30 ország folyamodott, de egyik kérés sem volt ilyen széles körű. Ráadásul az ezt lehetővé tevő cikkelyt eddig úgy alkalmazták, hogy bizonyos áruk vámjának emelését más cikkeknél csökkentéssel ellensúlyozták, erről azonban az ukránoknál nem lehet szó, olyan széles körű az emelési tervük.

Az elsőrendű célok között van a külföldi járművek visszaszorítása a hazai piacon, ahol az ukrán gépkocsik részesedése a 2008-as 50 százalékról mostanra 18 százalékra zuhant. A konkurencia kiszorításából nemcsak az autógyártás, hanem gyakorlatilag az egész ukrán ipar hasznot húzna, az acélgyártástól az elektronikáig. A WTO-nál attól tartanak, hogy az ukrán kérelem hasonló javaslatok áradatát indíthatja el, valamint az importból kiszorított országok visszavághatnak Kijevnek.