A kilenc évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében a hágai állandó döntőbíróság úgy döntött, hogy Oroszországnak 50 milliárd dollárt, plusz ennek kamatait kell kifizetnie a Jukosz volt tulajdonosainak, miután megállapították, hogy az egykor legnagyobb orosz olajvállalat elleni kampány, amely gyakorlatilag annak 2007-es államosításával végződött, politikai indíttatású volt - jelentette a Reuters. A részvényesek követelése 100 milliárd dollár volt.

A vállalat főrészvényese, Mihail Hodorkovszkij, aki 15 milliárd dolláros vagyonával Oroszország leggazdagabb embere volt, akkor került bajba, amikor nyíltan szembefordult Vlagyimir Putyin elnökkel és rendszerével, személyével és pénzével annak ellenzékét kezdte támogatni. "Jutalmul" egy évtizedet tölthetett börtönben és kényszermunka-táborokban, csak tavaly decemberben szabadult, vállalatát pedig állami kézbe, a Rosznyeftynek juttatták.

Kapcsolódó

A Bloomberg által megszólaltatott szakértők szerint egyértelmű, hogy Moszkva nem fog fizetni, és legalább egy évtizeden át tartó jogi csatározásra számítanak az ügyben.

Azonnal megszólalt Szergej Lavrov külügyminiszter, mintegy megerősítve a szakértői véleményeket. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló jogi lehetőséget fel fog használni álláspontja védelmére.

A Svájcban élő Hodorkovszkij pedig elmondta: neki egy fillér sem jár a kártérítésből, mert részvényeit átadta tulajdonostársának, Leonyid Nyevzlinnek, ezzel próbálva megvédeni a Jukoszt, amikor megindították ellene a büntető eljárást.

A Jukosz 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosneftnek (Rosznyefty) továbbadta. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság egybehangzó véleménye szerint az orosz állam hiába mondta fel az egyezményt, köti a külföldi befektetések védelmét garantáló megállapodás.

A hágai Állandó Választottbíróság egy 115 tagország alkotta kormányközi szervezet. 1899-ben hozták létre az országok közötti viták eldöntésére. Mára egy modern döntőbírósággá fejlesztették, és nem csak államok közötti vitákkal foglalkozik, hanem peres fél lehet egy országcsoport, egy nemzetközi szervezet vagy egy magánintézmény is.