Az ékszernapon a legtöbbet egy modern Cartier férfióráért, illetve egy csaknem két és fél karátos brillt tartalmazó női gyűrűért fizettek, mindkettőt 1,7 millió forinton ütötték le. A briliáns ékszerek általában keresettek voltak, elkelt az egykarátos nagyobb és több kisebb követ tartalmazó arany nyakék is, 1,3 millióért. Kilenc ékszer leütési ára lépte át a milliót − ezek nemcsak gáláns ajándéknak, hanem tartós befektetésnek is kiválóak.

Az art deco és a szecesszió még mindig a legkeresettebb stílus az ékszereknél, itt voltak a legnagyobb emelkedések is. Egy harmincas évekbeli jellegzetes melltű − áttört platina, sok kis briliánssal − megháromszorozta 550 ezer forintos kikiáltási árát. De az ebbe a stílusvilágba tartozó gyűrűk, karkötők ára is szépen ment fölfelé, és nem csak a legdrágább kategóriában: egy ezüst ötvösékszer karkötőért például akkora volt a küzdelem, hogy 28 ezerről 98 ezer forintra drágult.

Az ezüstök csaknem száz százalékban gazdára találtak, egyformán kelendőek voltak a nagyobb értékű használati és dísztárgyak és a kisebb ajándéknak valók. Sok volt az anyagban az ezüst asztalnemű, kiválóan felújított állapotban. Az angol historizáló darabok közül a XIX. századi londoni desszertestál ára 120 ezerről 300 ezerre, a keksztartóé 80 ezerről 160 ezerre nőtt, egy birminghami teáskészlet pedig 180 ezerért kelt el. A német ezüstök közül a jugendstil tálcák, tálak voltak a legnépszerűbbek, 400 ezer forint körül keltek el. A hatszemélyes spanyol fagylaltoskészlet Pedro Duran királyi beszállító jelzéssel 280 ezer forintról indult, de annyian szerették volna, hogy végül 650 ezer forinton ütötték le. Az empire darabok közül egy kávéskanna ára 90 ezerről 170 ezerre, egy eperjesi cukordobozé pedig 98 ezerről 280 ezer forintra kúszott fel. Az antik ezüst ötvösmunkák közt több gyűjtői darab is akadt, ezek is gazdára találtak − vagyis az ajándékozók mellett a gyűjtők is jelen voltak a BÁV árverésén.