A HVCA friss adatai szerint összesen 12,1 milliárd forint volt a kockázati-és magántőke befektetések értéke 2016-ban.(Mivel a felek a Waberer's Mid Europa Partners által történt felvásárlásának adatait nem hozták nyilvánosságra, így ez a tranzakció nem szerepel a statisztikában). Ez az összeg 62 százalékos visszaesést mutat a 2015-ös év 31,8 milliárdos befektetéséhez képest, ami egyértelműen a Jeremie-program hatása, amelynek befektetési időszaka májusban lezárult. Ennek megfelelően a tranzakciók 97 százaléka (!!) 2016 első félévében realizálódott.

Abban sincs meglepetés, hogy tavaly is inkább a kockázati tőkebefektetések domináltak, szemben a magántőke befektetésekkel. Az ügyletek átlagos mérete a 2015-ös évi 274 millió forintos átlag után 145 millió forint volt tavaly. Míg 2015-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 20 százalékát tette ki, addig 2016-ban a 24 százalékát. (Teljesen átalakítaná az NGM a startupok finanszírozását.)

Kapcsolódó

A fentieknek megfelelően a tranzakciók egyenlőtlenül oszlottak meg a negyedévek között; az év második negyedéve volt a legerősebb (közeledve a Jeremie-záráshoz), ekkor 59 kockázati tőkebefektetés zárult, illetve egy magán tőkebefektetésre és 3 kiszállásra is sor került.

Összesen 23 alap fektetett be magyar vállalatokba tavaly. Közülük 6 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet, amelyek együttesen az összes befektetés értékének közel 66 százalékát adták. A legaktívabb alap tavaly a tranzakciók számát tekintve a befektetések közel 15 százalékért "felelős" (teljes tranzakció értéket vizsgálva).

Nem meglepő az sem, hogy a 15 Jeremie-alap zárta a legtöbb tranzakciót: a tavalyi összes 12,1 milliárdból 10,1 milliárd forintot ők invesztáltak 61 társaságba. Az átlagos Jeremie befektetési összeg 166 millió forint volt. 1,9 milliárd forintot az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 21, jellemzően start-up vállalkozásba. Amennyiben a Jeremie-program 10,1 milliárdját és az állami alapok 1,9 milliárdját összeadjuk, úgy gyorsan kijön, hogy az ezeken kívüli szereplők, mindössze 100 milliót költöttek...

Zsembery Levente, a HVCA elnöke ugyanakkor nem szomorú, mint mondta, reményei szerint ez csak átmeneti megtorpanás. Igaz, a következő időszakra előretekintve ő is leginkább az állami és nem a magánpénz nagyobb szerepvállalásában bízik.

Kik kapják a pénzeket?

2016-ban az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az IT& elektronika-, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.

Tavaly 16 kiszállásra is sor került, melyek közül a legjelentősebb az Enterprise Investors-hoz köthető.

2016-ban két új alapot hoztak létre, mindkettő állami háttérrel, mindösszesen 16 milliárd tőkével. Két további alapot is bejelentettek, ezek 2017 elején kezdhetik meg működésüket. Ez utóbbi kettőt is állami hátterű alapkezelő menedzseli 16 milliárd, illetve 50 milliárd tőkével.