Kedden reggel írt arról a Népszava, hogy egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek "elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát".

A javaslatot kedden délután 156 igen, 38 nem szavazattal és 0 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Igennel szavazott a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői, valamint a Mi Hazánk független képviselői. Nemet nyomott az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciója, valamint az ellenzéki, de független képviselők.

Kapcsolódó

A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, de a lap által idézett adatvédelmi és jogi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. Ennek értelmében a a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például az egészségügyi papírjait, a NAV-büntetését, és rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is - írja a hvg.hu.

A javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki - a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében - kifejtette: a törvény korlátlan megfigyelést eredményezhet, nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel, ráadásul nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez.

A jogszabály a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait - azaz "kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit" - legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan - írja a lap.