Az első tapasztalatok azt mutatják, nem jött be a negatívkamat-politika a világ számos pontján, s azoknak lett igazuk, akik élesen kritizálták az ezt alkalmazó jegybankokat. A Walll Street Journal összefoglalója alapján úgy tűnik, hogy azokban az országokban, ahol a központi bankok a negatív tartományba lökték az irányadó kamatot, nem sikerült ezzel az eszközzel felpörgetni a lakossági fogyasztást, sőt, az emberek pont fordítva reagáltak az események alakulására.

A friss adatok alapján a lakosság többet takarít meg Németországban, Japánban, Dániában, Svájcban és Svédországban a negatív kamatok bevezetése óta. Az utóbbi három nem eurózóna-tagállamban az OECD adatai alapján történelmi csúcsra ugrott a megtakarítása ráta az utóbbi időben, míg az európai, közel-keleti, afrikai és japán cégek is egyre több készpénzt halmoznak fel.

Kapcsolódó

Miért alakult ez így?

A negatív kamatok alkalmazását védő közgazdászok szerint ennek oka az lehet, hogy jelenleg világszerte alacsony az infláció üteme, s ez több pénzt hagy a fogyasztóknál, amit megtakarításokra lehet félretenni. Van aki a lakosság elöregedésével magyarázza a jelenséget, amely szerint idősebb korban a fogyasztók jellemzően kevesebb hányadát élik fel jövedelmüknek. A kritikusok szerint azonban magukkal a negatív kamatokkal van a probléma.

A cikk szerint fontosabb hatása a negatív kamatoknak az ezt alkalmazó országokban az, hogy az emberek elveszítették bizalmukat abban, nyugdíjcélú megtakarításaik hozama elegendő lesz arra, hogy a későbbiekben abból meg tudjanak élni, s ezért igyekeznek még többet megtakarítani. A másik ok az lehet, hogy a jegybankok a nem természetes, negatív kamatkörnyezet fenntartásával azt sugallják, a gazdasággal nincs minden rendben, s ez negatívan hat vissza az üzleti és fogyasztói bizalomra is.

Az emberek rendszerint akkor költenek többet, ha bíznak a jövőben. Azonban a negatív kamatok fenntartása aláássa ezt a bizalmat - mondta a lapnak Andrew Sheets, a Morgan Stanley vezető devizastratégája.

Ez az utolsó eszköz?

A negatív kamatok bevetése nagy lépés volt az Európai Központi Bank (ECB) és a Bank of Japan részéről, ugyanakkor jelezte, hogy ezeknek a jegybankoknak már viszonylag kevés fegyver maradt az eszköztárában a gazdaság monetáris politikai eszközökkel történő élénkítésére. Mindkét jegybank már korábban hatalmas eszközvásárlási programokba kezdett, ezzel a mélybe nyomva a kötvényhozamokat, ez viszont nem hozta meg a várt eredményt.

A jegybankárok nem egységesek a tekintetben, hogy máshol is érdemes lenne-e kipróbálni ezt a lépést. Janet Yellen, a Fed elnöke korábban utalt arra, hogy a negatív kamatoknak ott van a helye az amerikai jegybank eszköztárában (annak ellenére, hogy jelenleg inkább a kamatemelés valószínűségét találgatja a piac).

A Bank of England a jelek szerint azonban egyelőre ódzkodik ehhez az eszközhöz nyúlni. Bár legutóbbi ülésén a Brexit-szavazást követően a britek 322 éves mélypontra csökkentették az irányadó rátát, Mark Carney kormányzó elmondása szerint ő személy szerint nem támogatja a negatív kamatok bevezetését. Az ugyanis véleménye szerint nagyon negatív hatással van a fogyasztókra és a pénzügyi rendszer egészére.

A brit jegybankelnök szavait látszanak alátámasztani az európai bankok elmúlt fél évben bemutatott teljesítménye. A befektetők folyamatosan aggódnak amiatt, hogy a negatív kamatkörnyezetben képesek lesznek-e megfelelő szinten profitábilisan működni a pénzintézetek, az Euro Stoxx Bank index értéke az év eleje óta 30 százalékot esett.

Természetesen a negatív kamatokat alkalmazó jegybankok szakértői az eszköz alkalmazása mellett foglalnak állást. Harihuko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója szerint az nem azonnal, hanem hosszabb távon fejtheti ki kedvező hatását. Benoit Coeuré, az ECB kormányzótanácsának tagja pedig azt mondta, ez az eszköz hatékony lehet az ECB középtávú inflációs céljainak elérésében, s csökkenti a gazdaságban meglévő kockázatok nagyságát.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!