Boris Schlossberg, a GFT neves devizapiaci szakértője szerint annak, aki sikeres devizapiaci, vagy tőzsdei kereskedővé akar válni le kell számolnia a szakirodalom által előírt hagyományos 1:2-es hozam:kockázat aránnyal üzletei során. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy tőzsdei, vagy devizapiaci pozíció megnyitásakor illik azzal számolni, hogy a várható profit legalább a kétszerese legyen a veszteségminimalizáló, stop megbízás aktiválódásakor potenciálisan elszenvedett veszteségnek. A logika emögött az, hogy ezzel a módszerrel elvileg elég, ha csak az esetek 40 százalékában nyit nyereséges pozíciót a kereskedő, hosszútávon így is pozitív egyenleggel tud kereskedni.
Azonban Schlossberg szerint a gyakorlat egészen mást mutat, és ezzel minden profi kereskedő tisztában van. A valós élet ugyanis másképp működik. Vegyük például a devizapiacot, s az euró forint árfolyamot. Ha valaki napon belül üzletel például a termékkel, akkor jelenleg a 14 órás volatilitás alapján beállított stop távolságnak 45 filléresnek kellene lennie egy-egy pozícióra. Ahhoz, hogy az előírt egy a kettőhöz arány működjön az üzleten, legalább 90 fillérnyi nyereséget kell elérni az üzleten a fenti elv szerint. Igen ám, de a devizapiacon ott van még a vételi és az eladási oldal közötti spread.
A magyar piacon egyedülállóan alacsony spreaddel dolgozó Alfatrader kereskedési platformon 20 fillér a megcélzott spread az euró/forint keresztárfolyamban. Ezzel számolva a nyitáskor és záráskor 20 fillérnyi "nyereség" elmegy a spreadre, tehát a 45 filléres stop távolság esetén a potenciális veszteség már 65 fillér. A 65 filléres potenciális veszteséghez azonban már 1,3 forintnyi nyereséget kéne elérni, hogy megmaradjon a kívánt arány, ehhez bruttó 1,5 forint nyereség kell a pozíción a nyitás és zárás költségeit is figyelembe véve. Hoppá! Tehát ahhoz, hogy a való életben egy a kettőhöz legyen a pozíció kockázat hozam aránya, az árfolyamnak csak 45 fillért szabad a rossz irányba mennie, viszont 150 fillért kell a jó irányba mozogjon a kurzus. Ez azt jelenti, hogy ha tartani akarjuk magunkat a szabályhoz, akkor valójában nem egy 1:2-es arányú várható elmozdulást, hanem egy 1:3,33-os arányút kell elcsípnünk a piacon, ami azért jóval nehezebb.
De nézzük a példát egy napos grafikon alapján felvállalt pozíció esetében. Itt már jobb a helyzet, a 14 napos volatilitás alapján nagyjából 3 forintos stop távolságot kell hagyni, ehhez elvben, nyitás-zárás költséggel nem számolva 6 forint nyereség kellene, hogy meglegyen az ideális arány. Ez nagy mozgásnak tűnik, azonban többnapos távlatban még a jelenlegi, alacsonyabb volatilitású környezetben sem elképzelhetetlen. A költségeket figyelembe véve 3,2 forintnyi potenciális veszteséghez valójában 6,6 forintnyi árelmozdulás kell a jó irányban, hogy meglegyen a kívánt kockázat hozam arány a pozíción. Ez 1:2,2-es elmozdulás lenne a valós árfolyamban, ami azért már jobb arány, mint az órás chart alapján adódó példában.
Van azonban más kemény probléma is a tankönyvek által javasolt rendszerrel. Ez pedig a kereskedés menete, s a kereskedő pszichológiája. Nehéz ugyanis a gyakorlatban megvalósítani az 1:2-es arányú üzletelést. Vegyünk egy példát. A kereskedő úgy gondolja, hogy az euró/forint keresztárfolyamban a 20 napos mozgóátlag február közepén ellenállás napon túli pozíciók felvételéhez alkalmas lehet. Elad ezért eurót 293 forinton, a volatilitás alapú stopja 3,8 forint, jutalékkal a 4 forintos stopszinthez 8 forintnyi euró gyengülés kellene, hogy társuljon, ezért 285 forinton kellene zárni a pozíciót.

A grafikon a közvetlenül a grafikonból való kereskedést lehetővé tévő Alfatrader Trading Station II grafikonrajzoló programjával készült.
Az árfolyam a jó irányba indul, négy nap elteltével már 286 forint alatt a kurzus, egészen 285,5 forint közelébe esik. Kitartó kereskedőnk türelmes, megtanulta, ne siessen a zárással. A kurzus azonban fordul, s az euró visszaerősödik 292,7 forintig. Ekkor a vaskos nyerő a pozíción nulla közelébe olvad, de itt újabb fordulat, az árfolyam megint esik, egészen 286,2 forintig. Itt azonban megtorpan, majd elmegy egészen 298 forintig, ahol veszteséggel a kistoppolódik. Úgy hogy közben kétszer már vaskos nyerőben lehetett volna lezárni a pozíciót.
A kereskedő számára pedig nincs rosszabb, mint az egyszer már vaskos nyerőt mutató pozíciót végül veszteséggel zárni. Ezért sokan ha már elég nyerő van a pozíción, nullába húzzák a stopot, ez jelen esetben nullás záráshoz vezetett volna. Oké, a tőke nem sérült, de nem is nyert a képzeletbeli kereskedő az üzleten, márpedig aki kereskedik, az a nyereségért teszi ezt. A kereskedők egy másik csoportja ezt úgy próbálja kiküszöbölni, hogy ha egy egységnyi a stopot, akkor a pozíció felét zárja, ha egy egységnyit jó irányba megy az árfolyam, s a maradékot megpróbálja kifuttatni. Így azonban jutalék nélkül is a korábbi 1:2-eshez arány 1:1,5-re módosul.
A profi kereskedők ezzel a ténnyel tisztában vannak - írja könyvében Schlossberg - s kereskedési technikájukat ennek fényében alakítják ki. Tudják, hogy a piac ritkán van tekintettel a szigorú kockázat:hozam arányra, s ezért nyomon követik pozícióikat, s a piaci környezethez megfelelően alakítják kereskedési technikájukat, s pozíció menedzsmentjüket.
A cikk saját szolgáltatás népszerűsítését szolgálja.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve