A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az elmúlt napok politikusi nyilatkozataiból egy állami tulajdonú nonprofit magyar közszolgáltatási rendszer képe rajzolódik ki. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, és közölte azt is, hat-hét korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet. Azt ugyan nem tudni, hogy a két tőzsdei közműcég, az Elmű és az Émász ezek között van-e, de láthatóan van olyan befektető, akinek megmozgatta a fantáziáját az intenzívebbé vált kormányzati kommunikáció.

A befektetői szempontból érdekesebb Émász-részvények árfolyama hét százalékkal − 8400-ról 9000 forintra − emelkedett tegnap, miközben az elmúlt száz nap átlagos forgalmának nyolcszorosa, 725 részvény cserélt gazdát. Igaz, ez még mindig csak 6,5 millió forintot jelent árfolyamértéken, ami nemcsak a nagyobb részvények forgalma mellett törpül el, hanem az Émász-papírok válság előtti likviditásához mérten is. Az Émász mintegy 7 százalékos közkézhányadának értéke mintegy 1,9 milliárd forint, ehhez képest az Elmű 1,9 százalékos közkézhányada alig több mint 1,2 milliárd forintot ér tegnapi árfolyamon.

Az Elmű-papírok iránt is volt vételi érdeklődés, a tegnapi 488 darabos forgalom pont kilencszerese a száznapos átlagnak, itt azonban volt eladó is a múlt heti árszinten, így a 11 ezer forintos árfolyam nem változott. Mint arra korábban rámutattunk, egyre kevésbé indokolt az eddig jellemző mintegy 30 százalékos különbség a két cég árfolyamában (az Elmű javára), ahogy a papírok a korábbi osztalékalapú helyett egyre inkább aszerint árazódnak majd, hogy egy tulajdonosváltás során milyen árat kaphatnak a kisbefektetők részvényeikért. Mivel mindkét társaságban van 50 százalék feletti fő tulajdonos (a német RWE), az ő kiszállása esetén a vevőnek vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes számára.

A jelenleg érvényes szabályok szerint ennek legalacsonyabb árfolyama a tranzakciót megelőző 180, illetve 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, a vevő által az érintett részvényekért a befolyásszerzést megelőző 180 napban fizetett legmagasabb ár, illetve a konszolidált, auditált, közgyűlés által elfogadott éves beszámolóban szereplő részvényenkénti sajáttőke-érték közül a magasabb összeg. A négy feltétel közül az áramszolgáltatóknál messze a sajáttőke-érték a legmagasabb, ez az Elmű esetében a féléves adatok alapján 27 800, míg az Émásznál 25 000 forint részvényenként, így már érthető, hogy a befektetők miért az Émászt vásárolták lelkesebben, ahogy egy esetleges tulajdonosváltás esélyének növekedését érzékelték.

Kép: Napi grafikonok

 

Az Émász esetében csaknem 200, de az Elműnél is 150 százalékos nyereség reménye sokak fantáziáját megmozgathatja, a magas hozamhoz azonban méretes kockázatok társulnak. Először is a kormányzat láthatóan nem siet. Giró-Szász András kormányszóvivő érzékeltette, hogy nincs szó állami vételi ajánlatról − sem pedig államosításról −, de ha van eladási szándék a tulajdonosok részéről, azt a kormány meghallgatja, és dönthet úgy, hogy − ha az elképzelések találkoznak − megfontolja a szektorba való belépést. A szóvivő emellett érzékeltette azt is, hogy az állam elsősorban a szabályozáson keresztül szeretné elérni a kormányfő által említett célt, a közműszolgáltatás nonprofittá alakítását. Ez viszont az E.On gázüzletágának megvásárlásánál látott hosszú tárgyalásokra utal, hiszen egyelőre az árelképzelések − ha egyáltalán vannak − biztosan nem állnak elég közel egymáshoz.

A részvényeseknek így azt a kockázatot is futniuk kell, hogy ha a két áramcégnél egyáltalán lesz tranzakció, annak megvalósulásáig évek is eltelhetnek, és addig akár újabb, a cégek gazdálkodását nem a nagyobb nyereség felé vivő szabályozói intézkedések is történhetnek. Amennyiben lenne is komoly eladási szándék, az lényegében kizárt, hogy egy szakmai tulajdonos már a választások előtt döntene az eladásról. A közvélemény-kutatások alapján ugyan valószínűbb a Fidesz újraválasztása, egy esetleges váratlan ellenzéki győzelem esetén azonban nehéz lenne megmagyarázni a tulajdonosok felé, hogy miért kellett annyira sietni az eladással − vélik az általunk megkérdezett elemzők. Egy Fidesz-győzelem esetén viszont az államnak nem lesz sürgős a vásárlás, hiszen a szabályozáson keresztül láthatóan el tudja érni a célját.

Az áramrészvény-befektetés likviditási kockázattal is jár. Most ugyan megélénkült a forgalom a papírokban, de hírszegény időszakban ismét a hosszú távú átlag közelébe eshet vissza, ami azt jelenti, hogy napi 500-600 ezer forintnál többet komoly áresés nélkül nem lehet eladni a papírokból. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az idei első félévben érvényes rezsicsökkentéssel egybeesett a nemzetközi áramárak visszaesése, vagyis az áramcégek profitjára ez nem gyakorolt olyan megsemmisítő hatást, mint amilyet egy rosszabb környezetben jelenthetett volna. Az áram megawatt-óránkénti ára az év eleji 55 euróról májusig 30 euróra esett vissza, a múlt hét végén azonban már ismét 45 eurónál járt, és ha ez a tendencia fennmarad, a novembertől esedékes újabb rezsicsökkentés jóval nagyobb csapást jelenthet majd a cégekre, ami az osztalékfizetési képességet jelentősen csökkentheti.

A magánnyugdíjpénztárak kiesésével a hazai intézményi befektetők érdeklődése megcsappant az Elmű- és Émász-részvények iránt, így a szabadon elérhető papírokat nagyobbrészt belföldi magánszemélyek birtokolják. Érdekesség, hogy az állam nemcsak az MVM-en keresztül tulajdonos már most is ezekben a cégekben (az Émásznál 11,66, az Elműben 15,63 százalék a villamos művek tulajdonrésze), de − vélhetően az átvett nyugdíjpénztári vagyon következtében − a közkézhányadot képviselő részvényekből is nála van az Elmű esetében 15, az Émászból pedig 20 százalék.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!