A Google anyavállalata, az Alphabet piaci értékéből 100 milliárd dollárt veszített, miután a Reuters hírügynökség beszámolt a Bard chatbot hétfőn közzétett reklámfilmjének hibájáról. A videó működés közben mutatja a Bardot, azt ígérve, hogy segít egyszerűsíteni a bonyolult dolgokat, ám a robot ehelyett rossz választ adott.

Mit rontott el?

A reklámvideóban azt kérdezik a Bardtól, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópjának milyen új felfedezéseiről lehet mesélni egy kilencéves gyereknek. A Bard erre egy sor választ ad, köztük azt is, mely szerint a James Webb használatával készítettek először képet egy Naprendszeren kívüli bolygóról. Ezzel szemben az első ilyen felvételt az Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja (European Southern Observatory's Very Large Telescope, VLT) készítette 2004-ben – erősítette meg a NASA. 

A Bard reklámfilmjét a Twitteren több mint 1,5 millióan látták.

A Google szóvivője szerint „ez kiemeli a szigorú tesztelési folyamat fontosságát, amelyet ezen a héten indítunk megbízható tesztelőprogramunkkal”. Hozzátette, hogy a külső visszajelzéseket összevetik a belső tesztelésükkel, hogy bizonyosak legyenek abban, „a Bard válaszai megütik a minőség, a biztonság és a valós megalapozottság mércéjét”.

A Google – helyi idő szerint – szerda délelőtti, élőben közvetített prezentációjában nem hangzottak el részletek arról, hogyan és mikor integrálja a cég a Bardot a keresőjébe.

Van konkurens

A mesterséges intelligencia csodákra képes. Ennek bizonyítására hódít napjainkban a ChatGPT, ami ha kell, stratégiai tanácsot ad, ha kell, kódolni tanít. Bár a nagyközönség számára csak decemberben vált elérhetővé az OpenAi.com weblap, de a látogatottsága máris rekordokat dönt. Az első hónapban 57 millióan használták, a másodikban ez a szám majdnem a duplájára nőtt. Összehasonlításként, ezt az eredményt a TikTok kilenc hónap alatt, az Instagram 2,5 év alatt, a Google Translate 6,5 év alatt érte el – írja a CBS News.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!