A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Múlt csütörtökön már csak 4925 milliárd forint volt a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya, pedig egy hónapja még 5000 milliárd forint körül volt az érték − derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikájából. Mindeközben a tízéves kötvények másodpiaci hozama 6,4-ről 5,8 százalékra csökkent. Vagyis a jelek szerint a külföldi szereplők helyét zökkenőmentesen átvették a hazai befektetők, ráadásul a tömeges kötvényeladás a forint esetében sem hozott komoly botlást, hiszen 300 felett rendre visszafordult a magyar deviza gyengülése.

A fenti folyamatok okára már néhány hete rávilágított a The Economist cikke, amely aszerint rangsorolta az országokat, hogy mennyire vannak kitéve a források elapadásából eredő kockázatoknak. A vizsgált feltörekvő országok közül a megállapítás szerint csak Szaúd-Arábia, Algéria, Kína és Oroszország tűri jobban a jelenlegi válságot, mint Magyarország. A brit gazdasági hetilap elemzése szerint a folyó fizetési mérleg magas hiánya mellett elsősorban a rövid távú folyamatok befolyásolják egy ország sérülékenységét, minél nagyobb egy ország rövid lejáratú külső adóssága a kormányzati tartalékokhoz viszonyítva, annál nehezebben áll ellent a tőkekivonásnak. Emellett a hitelnövekedés üteme és a pénzügyi rendszer nyitottsága is befolyásolja a sokktűrő képességet.

A fenti négy faktort a The Economist egy mutatóba sűrítette, ennek alapján Törökország, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság szenvedheti meg leginkább a tőkekivonást a feltörekvő piacokról. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország és Románia is sokkal sérülékenyebb, mint Magyarország. Egyelőre a zloty és a lej sem érezte meg a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenését, azonban a szakemberek egy része nem tartja kizártnak, hogy a török, az indiai, az indonéz és a latin-amerikai piacok után a feltörekvő Európa lehet a következő célpont. Az elemzők szerint a Fed múlt heti döntése egyelőre időt adott a piacoknak, hiszen az amerikai jegybank a várakozással ellentétben nem csökkentette havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának keretösszegét, így továbbra is változatlan ütemben ömlik a piacra az olcsó pénz, ami a magas hozamú befektetéseket keresi, ebből pedig a feltörekvő országok profitálnak.

Törökország esetében a lap újságírói adatokkal is alátámasztják, miért a legsérülékenyebb: a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6 százaléka, a rövid távú adósságszolgálati kötelezettség a kormányzati tartalékok másfélszerese, a hitelállomány növekedése pedig 2009 óta erőteljesebb volt, mint bármelyik másik feltörekvő országban. Ezekre a kockázatokra reagálva a líra az év eleje óta már 13 százalékot zuhant a dollárral szemben, de a The Economist szerint itt még nincs vége a török eszközök vesszőfutásának.

Kép: Napi grafikonok


Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!