A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Harmadszorra is megkísérli eladni a Romtelecom SA-ban birtokolt kisebbségi részvénycsomagját a román kormány, a 45,9 százalékos tulajdonrész értékesítésére egy bizottságot hoznak létre, amely dönt a privatizációs stratégiáról és kiválasztja a folyamatot lebonyolító tanácsadó céget vagy konzorciumot. Piaci források szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy a Romtelecom előbb olvadjon össze a mobiltelefon-szolgáltató leányával, a Cosmotéval és csak ezt követően dobják piacra a papírokat, várhatóan a bukaresti börzén (BVB). A Romtelecom többségi tulajdonosa, a görög OTE − amelynek többségi részvényeit a Deutsche Telekom birtokolja − már 2011-ben tőzsdére vitte volna a romániai telefontársaságot, ám az akkor kirobbant belpolitikai háború (az Ungureanu-kormány menesztése, majd az államfő felfüggesztése) keresztülhúzta számításaikat. A Romtelecom és a Cosmote éves forgalma a tárca szerint meghaladja az egymilliárd eurót, az anyacég tavaly 612 millió eurós bevétel mellett 70 millió eurós profitot termelt.

A távközlési cég privatizálása része annak a nemzetközi hitelezők által évek óta követelt folyamatnak, amely az állami monopóliumok leépítését, illetve a többségi tulajdonrészek eladását célozza. Bukarest szerint a privatizációkkal meg kellett várni a kedvező piaci feltételeket, bizakodásra ad okot a Transgaz Medias (TGN) vállalat áprilisi rábocsátásának sikere, amikor a gázszállító 15 százalékos részvénycsomagját jelenős túljegyzés mellett 72 millió euróért sikerült értékesíteni. Piaci szereplők szerint a siker kulcsa az alacsony ár volt, a TGN részvényeiért átlagosan 179 lejt (1 euró = 4,4 lej) fizettek, 9 százalékkal kevesebbet az akkori tőzsdei árfolyamnál.

Lendületben a privatizáció

A kormány azonban még így is jól járt, hiszen korábban érdeklődés hiányában a Petrom és az Oltchim vegyi kombinát eladása is kudarcba fulladt, de nem érkezett egyetlen ajánlat idén a Posta Romana SA-ra sem. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a vasúttársaság árufuvarozó részlegének (CFR Marfa) privatizációja is csúfos kudarc lesz, a kormány ugyanis belebonyolódott a jog útvesztőibe, a társaság alkalmazottai pedig az utcákon tiltakoznak a tulajdonosváltás ellen. A liciten egyetlen értékelhető ajánlat érkezett, a helyi üzletember tulajdonában lévő GFR azonban egyelőre nem fizette ki az 51 százalékos részvénycsomagért a 202 millió eurót, piaci szereplők szerint nem véletlenül. A CFRM tavaly 217 millió eurós bevétel mellett 91 millió euró veszteséget termelt, a helyi liberalizált piacon tavaly 50 millió tonna árut szállítottak összesen 500 millió euró értékben.

Fellendítheti a privatizációs folyamatot, hogy a BVB élére nemrég kinevezték Ludwik Sobolewskit, a varsói tőzsde volt elnök-vezérigazgatóját, akinek vezetése alatt a lengyel parketten 700 IPO-t jegyeztek 13,25 milliárd euró értékben. Összehasonlításként: Bukarestben 2008 óta egyetlen új bevezetés sem történt, a BVB-n jegyzett 72 vállalat kapitalizációja 12,29 milliárd euró, a közkézen forgó papírok értéke azonban alig 3,18 milliárd euró, a napi átlagos forgalom 3 millió euró körül mozog. A lengyel szakember kapcsolataira és szaktudására támaszkodna Bukarest is, az ipari vállalatok privatizációját felügyelő hivatal szerint a Romgaz gázszolgáltató 15 százalékát kettős listázás keretében értékesítenék, a 600 millió euróra becsült részvénycsomag egy részét Bukarest mellett Varsóban vagy Londonban is piacra dobják, várhatóan november végéig. A vállalat forgalma tavaly 8 százalékkal, 3,84 milliárd lejre csökkent, a tiszta profit azonban 20 százalékkal, 1,24 milliárd lejre nőtt. A társaság tavaly 938 millió lejt osztott szét részvényesei között, az idén pedig már 1,06 milliárd lej osztalékot fizetett.

Csúszhat az Electrica bevezetése

A jövő év elejére csúszhat át a bukaresti börze eddigi legnagyobb kibocsátása, az Electrica SA áramszolgáltató IPO-ja, miután a társaság menedzsmentje a napokban bejelentette, hogy 1,5−2 milliárd eurót készül behajtani az Eneltől és a CEZ-től a privatizációs szerződés megszegéséért. Az Electrica nyolcból öt regionális leányát 2004 és 2008 között privatizálták, ma a cseh CEZ, az olasz Enel és a német E.On üzemelteti őket. Az 51 százalékos, 500 millió euróra becsült részvénycsomag bevezetését a Citigroup, a Raiffeisen, a BRD, a Société Générale és a Swiss Capital alkotta konzorcium bonyolítja.

A több mint 3,5 millió ügyfélnek szolgáltató, 100 százalékban állami tulajdonú cég jegyzett tőkéje 2,06 milliárd lej, árbevétele tavaly meghaladta a 7,55 milliárd lejt, az adózott nyereség 229 millió lej volt. Tőkeemelés után, egy hónapos csúszással, augusztus végén dobják piacra az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica 10 százalékát, a 80 millió euróra becsült részvénycsomag 85 százalékára intézményi befektetők tehetnek ajánlatot, a folyamatot a Swiss Capital ºi BT Securities menedzseli. A Nuclearelectrica 90,28 százaléka állami tulajdonban van, a fennmaradó részt a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap) birtokolja, további 1,077 százalék arányú elővásárlási jog mellett. A gazdasági tárca szerint jövőre hirdetik meg a csődvédelem alatt újraszervezett vízerőműveket üzemeltető Hidroelectricat és az Oltenia energetikai központot is, 2014 végéig pedig a teljes privatizációs folyamat lezárul.

Kép: Napi grafikonok

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!