A NAPI Gazdaság szerdai számának cikke

A Mol az elmúlt három évben nem fizetett osztalékot, utoljára 2008-ban, megelőző évi nyereségének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között, az egy részvényre jutó kifizetés akkor 883 forint volt. Az igazgatóság lényegében a nagy összegű beruházási projektekkel és a társaságcsoport mérlegszerkezetének konzervatív voltával magyarázta azt a javaslatát, hogy a profitot forgassák vissza. A Bloomberg konszenzusa szerint azonban az idén már osztalékot várnak az olajtársaságtól az elemzők. A konszenzusos érték 643 forint részvényenként, azután, hogy a Mol 152 milliárd forint nettó eredményt ért el 2011-ben, ami 1747 forintos részvényenkénti profitot jelentett.

Miró József, az Erste elemzője szerint nem várható nagy meglepetés e téren, valószínűleg újra lesz osztalékfizetés, hiszen a társaság anyagi helyzete ezt megengedi. A mértéke ugyanakkor valóban kérdéses, de az Erste stratégája inkább konzervatív, 600−700 forintos papíronkénti kifizetést vár, de inkább az alsó értéket tartja esélyesebbnek. Miró szerint ennél kétszer-háromszor magasabb, akár 2000 forintos osztalékot is ki tudna fizetni a társaság, ez esetben viszont a beruházásokhoz már valószínűleg aktiválnia kellene meglévő hitelkereteit, így ez a forgatókönyv kevéssé valószínű. Arra nehéz válaszolni, hogy az állam részéről lehet-e nyomás a nagyobb osztalék kifizetésére, de nem lehetetlen − mondta Miró a Napi Gazdaság kérdésére.

A negyedik negyedéves számok előtt 779 forintos részvényenkénti osztalékot várt Császár Péter, a KBC Securities elemzője, ami akkor mintegy 10 százalékkal haladta meg a piaci konszenzust. A kiábrándító negyedéves számok miatt viszont valószínű, hogy az egy részvényre eső osztalék valahol 450−500 forint környékén lehet − mondta a Napi Gazdaságnak Császár. Bár a társaság jóval magasabb osztalékot is ki tudna fizetni a 2011-es eredményből, a kifizetés mértéke várhatóan egy hosszú távon fenntartható szinten fog stabilizálódni a KBC elemzője szerint. Indoklása szerint a befektetők nem szeretik, ha csökken az osztalék, ezért a vállalatok általában konzervatívak a kifizetés emelésével kapcsolatban. Császár szerint a Mol a korábban alkalmazott osztalékpolitikájához fog visszanyúlni, és várhatóan az éves nettó eredmény 30 százalékát fizeti ki a részvényeseknek. Az állam jelenléte a tulajdonosok között − az ellenséges felvásárlónak minősített OMV és Szurgutnyeftyegaz helyett − sokkal inkább az osztalék visszaállítása szempontjából fontos, semmint annak mértéke szempontjából − véli a szakember.

Az állam részéről egyelőre nem látszik nyomás az osztalék növelése érdekében, ugyanakkor papíronként 300−500 forintot biztosan ki tud fizetni a Mol − véli Pletser Tamás, az ING elemzője.

Az állam részesedésének köszönhetően valóban valószínűsíthető, hogy visszatér az osztalék kifizetéséhez a Mol, hiszen a korábbi hivatalos indoklással ellentétben inkább az állhatott a nullaforintos kifizetés mögött, hogy nem akartak az oroszoknak pénzt adni − véli Török Bálint, a Buda-Cash elemzője. Török szerint a részvényenkénti 700 forintos osztalékkal mintegy 75 milliárd forintot adna oda a részvényeseknek a Mol, ami nem okozna különösebb gondot a cég számára. Ebből mintegy 17 milliárd forint körüli összeget kapna az állam, ami biztosan jól jön a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben − tette hozzá a Buda-Cash elemzője. A Mol eladósodottsági mutatója nem magas, készpénztermelő képessége pedig elbírja ezt a szintet, ami szintén a kifizetést támogathatja. Bár a hozam szintjén ez nem jelent sokat, mégis vonzóbbá teheti az alapkezelők szemében a magyar olajtársaságot − véli Török.

Várható osztalékkifizetések
(forint/részvény)
NévértékOsztalékHozam/árRészvény ára
Állami Nyomda9843*7,9541
Egis1000120***0,814 960
Magyar Telekom10050*8,8574
Mol1000643**3,219 815
OTP10092**2,24 015
Richter1000736**1,938 730
*javaslat a közgyűlésre
**elemzői konszenzus
***közgyűlés által jóváhagyott osztalék
Forrás: Bloomberg, Erste, Napi Gazdaság-gyűjtés

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!