Jövő héttől lépnek életbe a MiFID II. szabályozás (Markets in Financial Instruments Directive) azon részei, amelyek alapján megtiltanák az európai részvényekkel való kereskedést az úgynevezett dark poolokban.

Ezek eddig alternatív kereskedési lehetőséget biztosítottak a befektetőknek, aki nagyobb tételekben kívántak egyes cégek részvényeiből vásárolni, vagy éppen eladni, azonban nem akartak vételi vagy eladási szándékukkal megjelenni a hagyományos tőzsdék kereskedési rendszeriben. Féltek ugyanis attól, hogy a nagyobb csomagok eltéríthetik a tőzsdei árfolyamot, s az ő üzleteikre figyelő spekulánsok miatt rosszabb árat érhetnek el.

Kapcsolódó

A probléma csak az, hogy az így lebonyolított forgalom korántsem volt annyira transzparens, mint a tőzsdei kereskedés, s ez számos aggályt vetett fel velük kapcsolatban - emlékeztet a Financial Times. A dark poolokban az árat csak azután hozzák nyilvánosságra, hogy az üzletet már megkötötték.

A hétfőtől életbe lépő szabályozás várhatóan leginkább a brit piacot érinti majd. Az FTSE 100-as indexben szereplő részvények több mint háromnegyedét, a közepes kapitalizációjú részvényeket tömörítő indexben szereplő papírok kétharmadát érinti a korlátozás. A többi európai piac közül a német DAX index a leginkább érintett. Ugyanakkor sokak szerint egyáltalán nem biztos, hogy a tőzsdén kívüli kereskedési platformokon bonyolítható forgalom korlátozása a szabályozott tőzsdéken forgalomnövekedést hoz majd.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (European Securities and Markets Authority - ESMA) adatai szerint jelenleg az európai részvényforgalom mintegy 17 százaléka bonyolódik az ilyen dark poolokon keresztül. A MiFID II. szabályozás nem tiltja be teljesen az ilyen kereskedési tevékenységet, viszont korlátozza annak mértékét. E szerint egy 12 hónapos periódusban az adott részvény forgalmának nem haladhatja meg a 4 százalékát az egy ilyen piacon lebonyolított forgalom. Az összes dark poolban kereskedett részvények értéke pedig a 8 százalékot nem lépheti át egy adott papírnál.

Ha az első határt elérik, akkor a részvény kereskedését fel kell függeszteni 6 hónapra az adott platformon. Ha a második határt is eléri a forgalom, akkor az összes dark poolban érvénybe lép a tilalom.

Az ESMA nemrég hozta nyilvánosságra a listát, mely részvényekre lépnek életbe korlátozások. A számításaik - saját beismerésük szerint - sem teljesen pontosak, mivel a tőzsdén kívüli részvényforgalomról mindig is nehéz volt pontos adatokat kapni. Azonban szerintük az a lényeg, hogy a szabályozás életbe lép. Adataik szerint az összeurópai részvényforgalom 45 százaléka zajlott tőzsdén kívüli tranzakciók keretében februárban.

A lap szerint a brexit jócskán megkérdőjelezheti majd, hogy jó-e így az új szabályozás. Londonnak ugyanis hagyományosan nagy súlya van a tőzsdén kívüli részvénytranzakciókban, s ha kilépnek, akkor jelentősen átalakulnak majd az eddigi arányok.

A kép forrása: Pixabay.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!