Fontos szerepet töltött be a múltban a két, ma már többségi állami tulajdonban álló társaság az amerikai jelzáloghitelezésben. Közvetlen finanszírozással vagy garanciával az amerikai lakáshitelek 60%-a mögött áll ott a Fannie Mae vagy a Freddie Mac, és fontos szerepet játszottak abban, hogy a hosszú távon fix kamatozású jelzáloghitelek teret nyertek Amerikában. Jellemzően a kereskedelmi bankok által folyósított hiteleket vásárolták meg, majd csomagolták tovább, hozzáférhetővé téve őket a piaci befektetők számára.

A válság során azonban összesen 187,5 milliárd dolláros állami mentőcsomagot kapott a két társaság. Ez rádöbbentette a döntéshozókat a közel 10 000 milliárd dolláros amerikai jelzálogpiac átalakításának szükségességére, igaz, azóta a Reuters szerint 202,9 milliárd dollár osztalékot fizetett be a két társaság a költségvetésbe. Amerika már régóta tervezte a két intézmény leépítését, ennek módjáról azonban nem született eddig végső döntés.

Több hónapig tartó megfeszített munka után végül ma az amerikai Szenátus banki bizottsága bejelentette: demokrata-republikánus egyezség született a két jelzálogfinanszírozó intézmény leépítésének tervezetéről, így idén jogszabályt alkothat Amerika a jelzálogpiac intézményrendszerének átalakításáról.

A tervek szerint egy jelzáloghitel bedőlése esetén a veszteségek első 10%-át a jövőben magánbefektetők viselnék, és csak ezt követően lépne be az állam. A két jelzálogfinanszírozó intézményt leépítenék, a kormányzati garancia feladatát pedig egy viszontbiztosító, a Szövetségi Jelzálog Biztosító vállalat (FMI) venné át. A szervezetet a kormányzati szerepet igénylő bankok befizetéseiből finanszíroznák.

A nem első lakást vásárló hitelfelvevőktől 5%-os önerőt kívánnának meg az új rendszerben. Bár ezt a követelményt idővel kivezetnék, egyes fogyasztói és lakáspiaci érdekvédelmi szervezetek már most túlzottan szigorúnak tartják, mondván, a kevésbé módos amerikaiak nehezebben jutnak majd így hitelhez.


 

 

 

 

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!