A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Sokáig úgy tűnt, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően valóban 2009 óta először negatív lesz az egy részvényre jutó eredmény (EPS) változása az amerikai tőzsdei vállalatoknál a harmadik negyedévben − a gyorsjelentési szezon végéhez közeledve azonban mégis valószínűbb, hogy sikerült elkerülni ezt a kimenetelt. Az elemzők 3,1 százalékos EPS-visszaesésre számítottak a szezon előtt, és az első hetekben ennek megfelelően alakultak az eredmények, ám a FactSet legfrissebb összesítése szerint − amely az S&P−500-ban szereplő cégekből 428 eredményein alapul − gyakorlatilag változatlan lesz az EPS, mások szerint pedig még kisebb javulást is jelezhet majd az összesített mutató.

Kapcsolódó

Bár a cégek 70 százaléka mutatott az EPS soron a vártnál jobb eredményt − ami mögött főként költségmegtakarítások, tehát elhalasztott beruházások, létszámleépítések vagy egyéb vállalatracionalizálások állnak −, az árbevétel esetében csak 40 százalékuk lepte meg pozitívan a piacokat. A teljes árbevétel mindössze 0,6 százalékkal nőtt a második negyedhez képest, ami már a stagnáláshoz közelít; elemzők szerint kérdéses, hogy meddig javítható a jövedelmezőség és a tőkemegtérülés, ha az árbevétel növekedése ilyen vékony. A Bank of America Merrill Lynch (BofA-ML) elemzői összesítése szerint a cégek mindössze 36 százaléka hozta a várt szintet vagy maradt el attól az árbevétel és az egy részvényre jutó profit tekintetében, míg 26 százalékuk mindkét soron a vártnál jobb volt. Csak az EPS-t 27 százalékuk, csak az árbevételt viszont mindössze 11 százalékuk múlta felül. Ahogyan azt várni lehetett, a végül 14 százalékkal kevesebb nyereséget termelő energia- és a profitjából 24 százalékot bukó nyersanyagszektor vesszőfutásáról szólt a harmadik negyed, és az árbevétel is ebben a két ágazatban esett vissza a legerőteljesebben. Eközben a pénzügyi szektorban az EPS 22,6 százalékkal, a fogyasztásicikk-gyártóknál pedig 7,7 százalékkal emelkedett.

A várakozások meghaladása azonban már nem is tűnik olyan fontosnak a befektetők szemében − ami mögött az lehet, hogy a bajról legelőször értesülő cégek már a szezon előtt jelzik az elemzőknek a gondokat, némileg eltúlozva, akik erre várakozásaiknak az indokoltnál is komolyabb lerontásával reagálnak. Így hiába jobb néhány centtel az adott vállalat EPS-e a konszenzusnál, a befektetők kevéssé értékelik ezt − állítja Adam Parker, a Morgan Stanley részvénystratégája. Szerinte ugyan a gyorsjelentés napján gyakran vannak nagyobb mozgások a részvényárfolyamokban, ám a számok azt mutatják, hogy a rákövetkező napokban ezt jellemzően korrigálják a szektortársaikhoz képest: a vártnál jobb eredményű papírok elmaradnak a piactól, a rosszabbak viszont felülmúlják azt.

A negyedik negyedév mindenesetre hasonlóan nehéznek tűnik. Hiába érkeznek megbízhatóan jó adatok az amerikai makrogazdaságból, a világban tomboló válság a dollár erősítésével és a külső piacok rombolásával is kellemetlen helyzetbe hozza az amerikai exportvállalatokat. A költségvetési szakadék jelentette gazdaságpolitikai fenyegetést is egyre több vállalat veszi komolyan. A BofA-ML gyűjtése szerint a második negyedben a vállalatok kevesebb mint tíz százaléka, a most záruló szezonban azonban már közel 25 százalékuk említette a költségvetési szakadékot (Olaszországot és Spanyolországot stabilan tíz százalékuk említi 2011 eleje óta). Christine Short, a S&P Capital IQ elemzője szerint aggasztó, hogy az S&P−500 vállalataiból mindössze 75 módosított profitvárakozásain, a többiek a bizonytalanság miatt nem mertek több fogódzót adni a befektetőknek. Ráadásul az eredményvárakozás módosítását meglépő cégek kétharmada rontott várakozásán, és csak tíz cég javított a kilátásokon. Egy esetleges megállapodás a költségvetési szakadék ügyében viszont gyorsan eloszlathatná ezt a bizonytalanságot − és talán a recessziónak kisebb esélyt hagyó vállalatok újra inkább a beruházásra koncentrálnának.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!