Minden piaci elemzőt meglepett, hogy a koronavírus-járvány kijárási korlátozásai, gyárleállásai után milyen gyorsan megdrágultak a rekordmélységbe zuhant kibocsátási egységek árai (lényegében szén-dioxid-kvóták). Az pedig még kevésbé várt fordulat, hogy miután az Európai Unió fejlett gazdaságai 10 százalékot meghaladó recesszióba estek, már júliusra történelmi magasságba ugrottak a karbonkvóták árai. Ez egyrészt jó hír, mert a drága engedélyek miatt a széntüzelésű erőművek üzemeltetése egyre kevésbé gazdaságos, ami arra ösztönzi az üzemeltetőket, hogy váltsanak a kevésbé ártalmas földgázra, vagy megújulóenergia-termelésre.

"Sok szénerőmű már nem jövedelmező ilyen típusú árszinteken." - mondta a Wall Street Journalnek a Société Générale vezető energetikai elemzője, Lueder Schumacher. Éppen ezért az energiapiaci részvények kapcsán az elemzők egyre inkább leértékelik a régebbi technológiájú termelő egységeket. Az S&P Global Platts szerint az Északnyugat-Európába szállított szénigény ebben az évben 2,4 százalékkal esett vissza, a felvásárlási ár is 50,25 dolláros tonnánkénti szintre csökkent. Ráadásul ezt a visszaesést csak fokozni fogja a földgázár 62 százalékos zuhanása (most már csak 1,49 dollárba kerül egy millió brit hőegység a holland gáztőzsdéken).

Kapcsolódó

A szén-dioxid-kibocsátási egységek piacát 2005-ben hozták létre az EU-ban, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségvállalást teljesíthessék, amely az első igazi globális platformja volt a szén-dioxid-kibocsátás visszavágásának a klímavédelem érdekében. A rendszer lényege, hogy korlátozza a vállalatok és erőművek kibocsátási szintjeit. Az áramtermelők, acélgyártók, légitársaságok és más szereplők nem engedhetnek akármennyi szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat a levegőbe, hanem kibocsátási egységeket (kvótákat) kell vásárolniuk, hogy üzemelhessenek. Ha ezek elfogynak, akkor le kell állítani a működésüket, vagy más cégektől, akiknek van szabad kapacitása vásárolhatnak újabb kvótákat.

Évente egyszer a cégeknek a karbonlábnyomukat lefedő mennyiségű engedélyt kell felmutatniuk, ha ez nem sikerül, akkor vagy korlátozzák a további működésüket, vagy bírság megfizetésére kötelezik őket. Mivel a karbonkvóták áraiért verseny van a piacokon, az áruk könnyen olyan szintre emelkedhet, hogy a vállalatok arra kényszerülnek, hogy inkább környezetbarátabb működésre álljanak át. Most viszont azért indult be a drágulás, mert a földgáz és a szén is olcsó, vagyis a korszerűtlen áramtermelők már nem igazán tudnak hova szennyezni, ezért elkezdték felvásárolni a kvótákat, a keresleti piac az egekbe hajtja a szerződések licitértékét a piacon.

Már van, akinek fáj a szénégetés

Egy európai társaság már el is döntötte, hogy amennyire most tud, ki is vonul a szénerőművi piacról: az Energias de Portugal SA bejelentette, hogy két üzemét is lekapcsolja. Az érintett szénégetőket inkább átalakítják gázüzemű hőerőművekre. Egyértelműen a magasabb szén-dioxid-árakkal indokolták a lépésüket, az olcsó földgáz pedig vonzóvá tette számukra azt, hogy belevágjanak az átalakításokba. Mellette pedig odafigyelnek arra, hogy bővítsék a  megújulóenergia-kapacitásaikat is.

"Az idei év nagy története a széntermelés bedőlése" - mondta Matthew Jones, az Independent Commodity Intelligence Services (ICIS) elemzője. A csökkenő kereslet - ez a gyárleállások miatt alakult így Európában - arra késztette a termelőket, hogy csökkentsék a legkevésbé jövedelmező villamosenergia-termelési módszereiket. Sokak számára ez a szén. Az ICIS szerint a német energiatermelők megawattóránként 5,59 eurót veszítenek minden szénégetéssel megtermelt kapacitáson.

Ráadásul most még az első hét hónapban teleégették a levegőt az áramtermelők szénnel, de nagyon nehezen kapnak további kvótákat, ahogy visszatérnek a gyárak is a kibocsátási egységekért folyó versenybe. Sok cég pedig már márciusban betankolt a rekordolcsó kvótákból, hogy gazdaságosabbá tegyék a működést.

Ez intőjel: jövőre még kevesebb kvóta lesz a piacon, tehát még kockázatosabb a szénerőműveknél a tervezés. Ha ehhez hozzá jön még az is, hogy a megújuló energia, valamint a földgáz továbbra is lefelé hajtja a villamosenergia-árakat, akkor már egyáltalán nem lesz érdemes a drága és szennyező szénből előállított áramért fizetnie a hálózati üzemeltetőknek.

Nagy érvágás ez a magyar államnak

A Mátrai Erőmű évek óta úgy tudott eredményesen áramot termelni, hogy az éppen működtetett szenes blokkok 30 euróból kihoztak egy-egy megawattórát (MWh). De ez a kegyelmi állapot csak a még inkább 300, mint 350 forintos euróárfolyamnál működött. A széntüzelési technológiára rótt "büntetési tétel", a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálását végző karbonkvóta megvásárlási kötelezettsége miatt a Mátrai Erőmű valójában jó ideje nem állta a versenyt a paksi árakkal. Részben a természetes kibocsátási egységeknél látható drágulás, másrészt a forintgyengülés miatt alakult ez így. Idén márciusban rövid időre annyira alacsonyra esett a kvóták árszintje, hogy hirtelen a Mátrai Erőmű működtetése is nyereséges lehetett, ha viszont már most vásárolnának kvótákat, akkor súlyos veszteségeket könyvelhetnek majd el.

Mészáros Lőrinc érdekeltségétől idén vásárolta meg az állam a visontai üzemet, amely már több mint 75 milliárd forintba került (eddig) a költségvetésnek. A kormány a vásárlás mellett mindig azzal érvel, hogy a meglévő egységeik 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel. A működés fenntartása és a keleti országrész áramellátási biztonsága érdekében fontos az erőmű fokozatos átállítása. A stratégiai célok része az is a veszteséges üzemeltetés mellett, hogy "kizöldítik" a létesítményt. A tervek szerint a közeli lignitbányák területén a rekultivált területekre épült eddigi két, 36 megawatt összteljesítményű naperőmű mellett további 200-220 megawattnyi napelempark létesítését tervezik a közeljövőben Visontán és Bükkábrányban. De már itt is számolnak azzal, hogy a szén helyett egy 500 megawatt teljesítményű kombinált gázblokkra cserélik a mostani berendezéseket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!