Balszerencsés, sok milliárd eurós veszteségeket hozó kalandnak tűnhet az elmúlt két hét fejleményei alapján a keleti irányban való terjeszkedés az osztrák cégeknek - írja összefoglalójában a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap. Az Erste Bank csütörtökön jelentette be, hogy a román és a magyar szabályozói környezet változásai miatt 1,6 milliárd eurót is elérő veszteségek fenyegetik, ezzel azonban nincs egyedül.

A Telekom Austria néhány nappal korábban közölte, hogy bolgár leányvállalatával kapcsolatos leírásai miatt várhatóan eredménye mélyen a veszteséges tartományban csúszik, az EVN AG energiaszolgáltatónak is veszteséggel kell szembenéznie a bolgár és a macedón hatósági áramárak számára kedvezőtlen változásai miatt.

A hatalmas veszteségekről szóló hírek ellenére a lap által megkérdezett szakértők meg vannak győződve arról, hogy a vállalatok üzleti elkötelezettsége a régióban hosszabb távon kifizetődik. Már csak azért is, mert nem nagyon van más választásuk.

Természetesen lesznek mindig egyedi kudarcok, azonban összességében a keleti jelenlét a falak leomlása után sikertörténet az osztrák cégek számára - mondta Heinz Walter, az osztrák üzleti kamara Kelet-Európa szakértője, aki osztrák cégeknek ad tanácsokat terjeszkedési lépéseik során.

A kelet-európai üzlet kiépítése lényeges alapja volt az osztrák gazdaság ezredforduló óta tartó jelentős növekedésének - magyarázta a lapnak Josef Christl, az osztrák jegybank korábbi igazgatója, aki jelenleg üzleti tanácsadóként dolgozik. Az ország hatalmasat profitált a régióba irányuló exportjának növekedéséből, s nem csak a nagyvállalatok, de a kis- és közepes méretű osztrák cégek is egyre több vásárlót találtak áruik és szolgáltatásaik számára. A Kelet-Európába irányuló export nagysága jelenleg az 1989-es tizenegyszeresét teszi ki, miközben az ország teljes exportja ebben az időszakban "mindössze" a négyszeresére nőtt az osztrák gazdasági kamara adatai szerint - hívta fel a figyelmet.

Az osztrák cégek voltak azok, amelyek a vasfüggöny 25 évvel ezelőtti leomlása után először merészkedtek a régióba. Bécsből a kelet-európai országokba történt terjeszkedés egyszerűbbnek tűnt, mint nyugatabbról, már csak a közös történelmi gyökerek miatt is. A bankok ennek a folyamatnak éllovasai voltak, ezzel elébe mentek a régióban terjeszkedni akaró nagy osztrák vállalati ügyfeleik igényeinek. Mára az osztrák cégek a kamara adatai szerint a legnagyobb külföldi befektetőkké váltak Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában.

Sok osztrák cég számára egyszerűen nem volt más választás, mint Kelet-Európában befektetni, ha tovább akartak növekedni. Ha valaki regionálissá szeretett volna válni, nem volt értelme más irányba orientálódni - mondta Christl a bankokról. Még azoknak is kisebb esélyeik voltak a növekedésre Nyugat-Európában, amelyeknek korábban nagyobb bevételük származott onnan. Ennek oka, hogy ott még a nyereséges részpiacokon is egyértelműen nagyobb versennyel kellett szembesülniük - tette hozzá.

Walter szerint az összes régiós ország jó növekedési lehetőségeket kínált, persze általában magasabb üzleti kockázat mellett. De ez természetesnek tekinthető az ilyen típusú terjeszkedés esetében.

A lap felhívja a figyelmet, hogy a régió országai változatlanul jó növekedési lehetőséggel rendelkeznek, s ennek bizonyítékaként az OECD legutóbbi jelentését említik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!