A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Alaposan megmozgatták a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát a kormány tegnapi adódöntései, különösen a Mol árfolyamára gyakorolt hirtelen hatást Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatója, aki az energia- és közműcégek 30 százalékosra emelkedő adójáról tett bejelentést. A hirtelen zuhanás az állami Mol-részvénycsomaggal számolva néhány pillanat alatt 20 milliárd forint elméleti veszteséget okozott a magyar államnak. Ám amint kiderült, hogy az új adómértékek a piaci várakozásokhoz képest valójában nem súlyosbítják az olajcég adóterheit, sőt a válságadó megszűnésével a társaság adóterhei akár csökkenhetnek is, gyors korrekció indult (igaz, a nap végére így is esett 2 százalékot az olajpapír).

Kapcsolódó

Egyelőre nehéz megbecsülni az energia- és közműcégekre vonatkozó bejelentés számszerű hatását, de − mint Pletser Tamás, az ING elemzője elmondta − ha a válságadókat jövőre kivezetik, miközben az új, 30 százalékos társasági adókulccsal együtt a Robin Hood-adó is megszűnik, a cég adóterhelése csökkenhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábban megszellőztetett elképzelésekben az szerepelt, hogy az eddigi − szintén a társasági adó alapjából számolt − Robin Hood-adó 8 százalékos mértékét megduplázzák 16 százalékra a válságadó kivezetése során. A most bejelentett intézkedések a korábbi, a piac által várt 16 százalékot valójában 11-re csökkentették, ami a meglévő általános 19 százalékos mellé téve összesen 30 százalékot jelent. A Mol árfolyamzuhanását tehát inkább a bejelentések elhamarkodott értelmezése okozhatta, amire a hamar bekövetkező korrekció is utalhatott. Mindeközben egyébként a régiós olaj- és energiacégek árfolyama egész nap esést mutatott, így az OMV és a PKN 3 százalék feletti mínuszban is járt.

A piaci várakozásokhoz képest tehát nem következett be negatív változás, de hosszabb távon nem látni, hogy a magasabb társasági adókulcs pontosan milyen hatásokkal jár − erősítette meg Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője is, hozzátéve, hogy a tőzsdei zuhanást inkább a bejelentett intézkedések félreértése okozhatta, mintsem a rendelkezések hatásának pontos ismerete.

A Mol tavalyi gyorsjelentése és éves jelentése alapján kiderült, hogy a 2011-es év után a társaság 28,9 milliárd forint válságadót fizetett, miközben társaságiadó-kötelezettsége Magyarországon a veszteséges működés miatt nem volt. A Robin Hood-adóként befizetett összeg mintegy másfél milliárd forintot tett ki. A jövő évre vonatkozó magyar társaságiadó-fizetési kötelezettséget egyelőre nem lehet becsülni, hiszen ahhoz az idei eredményt is tudni kellene. Pletser becslése szerint az idei összes ilyen típusú adófizetési kötelezettség a tavalyi 30 milliárd után mintegy 40, jövőre pedig már csak 20 milliárd forint lesz. Mindez persze csak a válságadó és a társaság adó típusú terhekre vonatkozott: a Mol emellett ennél sokkal nagyobb összeget − 102 milliárd forintot − fizetett például csak bányajáradék címén.

(A szerző rendelkezik Mol-alapú kötvényekkel)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!