A Budapesti Értéktőzsdén a tervek szerint december 6-án indul a kereskedés az új, Xetra kereskedési rendszerrel. Bár az új rendszer számos változást hozhat a tőzsdei befektetők életében, jogilag viszonylag kevés változás lesz a tőzsde körül.

A rendszercsere jogi értelemben a tőzsdei kereskedési rendszer technikai, informatikai üzemeltetésének a kiszervezését jelenti, ezt a funkciót eddig maga a BÉT látta el, a Xetra bevezetésével pedig a BÉT-tel kötött szerződés alapján a Bécsi Tőzsde, a Wiener Börse AG fogja ezt végezni a BÉT-tel szorosan együttműködve - mondta a Napi.hu-nak Dr. Forrai Mihály, a BÉT jogi képviseletét ellátó Kapolyi Ügyvédi Iroda partnere. Hangsúlyozni kell, hogy a tőzsdei kereskedés ún. funkcionális üzemeltetése, azaz különösen a kereskedési szabályok megalkotása, a betartásuknak az ellenőrzése, a tőzsdetaggá válás feltételeinek a meghatározása teljes egészében a BÉT hatáskörében marad, ezeket a funkciókat továbbra is egyedül a BÉT fogja ellátni önállóan - tette hozzá a szakértő.

A BÉT-re és a BÉT által végzett tevékenységekre vonatkozó szabályrendszer alapvetően kétszintű: vannak egyrészt a jogszabályok: törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, és vannak másrészt a BÉT saját maga alkotta tőzsdei szabályzatai, amelyek betartása a kereskedőkre, kibocsátókra, de a BÉT-re nézve is kötelező. A BÉT-re mint értéktőzsdére vonatkozó jogi szabályozás a Xetra bevezetésével nem változik, azaz a BÉT-re mint tőzsdére a Xetra bevezetését követően is a hatályos magyar és a közvetlenül alkalmazandó Uniós jogszabályok ugyanolyan terjedelemben vonatkoznak majd, mint jelenleg. A Xetra mint tőzsdei kereskedési rendszer megfelel az ilyen rendszerekre vonatkozó hatályos magyar jogszabályoknak, tehát a bevezetése nem okoz jogi problémát, de van persze egy sor olyan, a tőzsdei működésre vonatkozó részletszabály, amelyre figyelemmel a budapesti implementációt megfelelően testre kellett szabni.

A BÉT szabályzataiban viszont lesznek lényeges változások, ami kihat a tőzsdei kereskedők és a tőzsde közötti jogviszonyra. A jogszabályi alapok ugyan itt is változatlanok maradnak, az új kereskedési rendszer azonban változásokat hoz a tőzsdei kereskedés szabályaiban. Új ajánlatfajták és kereskedési modellek kerülnek bevezetésre, ezeket a tőzsdei szabályzatok (elsősorban a Kereskedési Kódex) tartalmazzák, amelyek a Xetra rendszer bevezetésével lépnek majd hatályba - hívta fel a figyelmet Forrai.

A befektetők és a BÉT között a kereskedés tekintetében nincs közvetlen jogviszony, a befektetők a brókercégekkel mint közvetítőkkel állnak jogviszonyban, de mivel a tőzsdei kereskedés szabályainak a megváltozása miatt a brókercégek is meg fogják változtatni az üzletszabályzataikat, így a kereskedési szabályok változása a befektetőket is érinteni fogja.

A BÉT jogi státusza egyáltalán nem változik a Xetra bevezetésével: változatlanul a BÉT marad a Budapesti Értéktőzsde működtetője, a BÉT-en keletkező tőzsdei adatok is változatlanul a BÉT tulajdonában maradnak - folytatta a Kapolyi ügyvédi iroda szakértője.

A BÉT-en zajló kereskedést, és a tőzsde valamennyi tevékenységét változatlanul a magyar felügyeleti hatóság fogja felügyelni, ez a szerv 2013. október 1-től a Magyar Nemzeti Bank (korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt). A felügyeleti jogkör kiterjed a kiszervezett tevékenységre is. A BÉT felelőssége annak a biztosítása, hogy a kiszervezett szolgáltatás nyújtója egy esetleges felügyeleti ellenőrzés esetén megfelelően együtt fog működni a magyar felügyeleti hatósági jogkört gyakorló MNB-vel.

A befektetővédelem sem változik az új kereskedési rendszer bevezetésével - hívta fel a figyelmet Dr. Forrai Mihály. A befektetőket változatlanul elsősorban a hatályos magyar jogszabályok és a BÉT vonatkozó tőzsdei szabályzatai, illetőleg a BÉT és a tőzsdei kereskedő cégek működését felügyelő Magyar Nemzeti Bank védi, befektető-védelmi szempontból a Xetra bevezetése nem hoz semmilyen változást. A befektetők változatlan feltételekkel és összeghatárig számíthatnak a Befektetővédelmi Alapra (BEVA), amely a kártalanításra jogosult befektető részére a befektetési szolgáltatójával szemben fennálló követelését a szolgáltató felszámolása esetén - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!