Akár 11 százalékos kamatot is fizethet az új lakossági állampapír - ígérte meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón. Új lakossági állampapír-stratégia is jön már szeptemberben, de hogy pontosabban miről lesz szó, azt eddig nem árulták el. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján azonban még nem hirdették meg az új állampapírt, a pontos részleteket a kibocsátási tájékoztatóból lehetne csak kiolvasni. 

Az ÁKK annyit már elárult, hogy szeptember 19-től emelkedik az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamata. Az egyéves papíroké 7, a kétévesé évi 7,5 százalékos lesz. Szeptember 29-től pedig újraindulnak a Bónusz Magyar Állampapírok, amelyek kamata az egyéves diszkontkincstárjegyét követi majd. Az egyéves referenciahozam jelenleg 11,21 százalékos. Az új kötvény futamideje várhatóan 3 év lesz, de az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír is megmarad egyelőre. 

A bejelentés nem meglepő, az állampapír ugyanis leszerepelt, a befektetési jegy egyre népszerűbb, de az év befektetése - a csöppet sem meggyőző teljesítmény - dacára továbbra is az OTP-részvény - egyebek mellett ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adataiból. A háztartások az idén az értékpapírt sokkal jobb befektetésnek tartották a bankbetéteknél. Míg a lekötött betétek volumene az év eleje óta valamelyest csökkent, bár júliusban volt egy kis növekedés, az értékpapírokba hét hónap alatt több mint 610 milliárd forintnyi friss megtakarítás került.

Ez a pénz egyelőre nem fialt sokat, sőt 306 milliárd forintos árfolyamveszteség keletkezett a háztartások értékpapírszámláin január és július között. Ezzel együtt is a lakosságnál lévő hazai értékpapírok értéke 16 234,4 milliárd forintra nőtt, amivel megdőlt a korábbi, májusi történelmi rekord. 

Az állampapírokból kifelé áramlik a pénz

Hiába nagyok a kockázatok, tört ki a háború, a lakosság az idén nem a biztonságot választotta. A jegybank adatai szerint az első hét hónapban 41 milliárd forintnyi lakossági tőkekivonás történt az állampapírpiacról. Az először 2019 júniusában kibocsátott Magyar Állampapír Plusz (máp+) vonzereje eltűnt a magas inflációs környezetben, mostanra a visszaváltások volumene meghaladhatta a 2 ezer milliárd forintot is, miközben a hetente értékesített mennyiség pedig ebből az állampapírból -a nyomtatott változattal együtt - már az egymilliárd forintot is alig éri el. Az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírra nagyobb a kereslet, de az értékesítés nem pótolja az egykori szuperállampapírból kieső volument.

Az immár 4,75 százalékos kamatot fizető Egyéves Magyar Állampapír és a hasonló kamatot adó Kincstári Takarékjegy, valamint a kétéves 5,5 százalékos másik Kincstári Takarékjegy jóval népszerűbb a máp+-nál, de szintén nem alkalmasak a lakosság megszólítására. Sok kisbefektető már az intézményi papírok között keresgél inkább, azok ugyanis egyéves lejáratra már 10 százalék fölötti hozamot ígérnek. Az inflációval azonban még a legmagasabb hozamot ígérő intézményi állampapírok sem veszik fel rövidtávon a versenyt, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a háztartásoknál lévő állampapír-állomány az idén csökkent, július végén már csak 10 075,8 milliárd forint volt, és ha folytatódik a trend, akkor lehetséges, hogy az év végére már a 10 ezer milliárdos határ alá kerül. 

Főleg hogy a bankok elkezdtek versenyezni az állammal, bár hosszú időn át azt hangsúlyozták: azért nem emelik a betétek kamatát, mert az állampapír sokat fizet, és nem tudják felvenni vele a versenyt. Most viszont az OTP különleges ajánlattal rukkolt elő. 7 százalékos éves kamatot fizet azoknak a bankbetétjére, akiknek szeptember 1. és november 25. között jár le az Egyéves Magyar Állampapírjuk, és a banknál hagynák a pénzüket. A normál lekötött betéti kamat az OTP-nél csak 0,01 százalékos, vagyis ez az ajánlat különösen kiemelkedő. 

Háztartások értékpapír-állománya 2022. július 31-én
ÉrtékpapírMilliárd forint
Állampapír10075,8
Banki kötvény és jelzáloglevél69,6
Vállalati kötvény26,0
Befektetési alap4973,7
Részvény1089,4
Ezen belül banki részvény495,4
Összesen16234,4
Forrás: MNB

No risk, no fun

Kockázat nélkül nincs nyereség, és egyre többen vállalják a rizikót annak érdekében, hogy magasabb hozamot érjenek el a befektetéseiken. Bár szűkös a kínálat, de banki kötvényt is vett a lakosság júliusban, nagyrészt devizában denomináltat, és a lakosság vállalati kötvényekben lévő megtakarítása is megduplázódott az év eleje óta, persze még így is elenyésző összeg, mindössze 26 milliárd forint van ilyen eszközben. 

A befektetési alapok az egyik nyertesei a magas kamatkörnyezetnek. Az idén több mint 250 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást gyűjtöttek be, és a háztartások alapokban lévő állománya lassan eléri az 5 ezer milliárd forintos lélektani határt is. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint meglepő módon a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok vonzzák a sok pénzt, vagyis a kisbefektetők a jelek szerint ha nem is közvetlenül, de közvetve állampapírba teszik a pénzüket. 

A legeslegnépszerűbb befektetés azonban idén a kisbefektetők körében eddig a részvény, és azon belül is az úgynevezett "egyéb monetáris intézmények részvénye", vagyis a bankpapír. A Budapesti Értéktőzsdén három ilyen forog: az MKB, a Takarék Jelzálogbank és az OTP, közülük azonban csak a legutolsónak van érdemi forgalma. Feltételezhető, hogy az MNB-s adatsorban közölt értékesítési adatok is szinte kizárólag az OTP-részvényeire vonatkoznak. 

A háztartások az idén az első hét hónapban csaknem 410 milliárd forintért vásároltak banki részvényeket, a többi vállalat részvényéből negatív volt az értékesítés szaldója. Az OTP árfolyama viszont az orosz-ukrán háború, a különadók és a romló gazdasági környezet miatt az év eleji 17 ezer forint körüli szint felére esett vissza, sőt volt, amikor 8 ezer forint alatt jár. Július végéig ennek köszönhetően már csaknem 290 milliárd forintos bukóban voltak a bankpapírba fektető háztartások. A gigantikus bukás és a még nagyobb volumenű vásárlás eredőjeként a hetedik hónap végén 495 milliárd forintnyi banki részvény volt a kisbefektetőknél, ami közel van a történelmi rekordhoz. A háztartások teljes részvényállománya 1089,4 milliárd forint volt ugyanekkor, vagyis a részvénybefektetéseik csaknem fele OTP-papírban lehet már. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!