A vártnak nagyjából megfelelően 175 ezerrel nőtt a nem mezőgazdasági munkahelyek száma (NFP) az Egyesült Államokban májusban, a munkanélküliségi ráta pedig 7,5 százalékról 7,6 százalékra nőtt - közölte az amerikai munkaerőpiaci statisztikai hivatal (BLS). Az NFP bővülése belesimul az elmúlt két év trendjébe: szinten minden hónapban kétszázezer körüli bővülést regisztráltak, az utóbbi egy év átlaga pedig 172 ezres bővülés volt. A munkaerőpiaci statisztikákat sokat módosítják utólag, ezért a 160 ezres bővülést jósló elemzői konszenzus felülteljesítésének kevés megfigyelő ad jelentőséget. A munkanélküliségi ráta növekedése miatt sem szabad megijedni a közgazdászok szerint, hiszen ez inkább arra utalhat, hogy a lassú javulásban bízva sokan visszatértek a munkaerőpiacra állást vadászni, ami papíron rontja a statisztikát. A munkaerő részvételi arány - aminek a válság előtti helyzethez viszonyított három százalékos visszaesését sokan a legnagyobb gondnak tartják az amerikai gazdaságban - talán éppen a visszaáramlók miatt emelkedett egy tized százalékkal 63,4 százalékra.

Ez a növekedés azonban éppen hogy elég arra, hogy csigatempóban, hosszú távon mérsékelje a munkanélküliséget; a 2007-2009-es recesszióban elveszett, közel tízmillió amerikai munkahelyből még mindig hiányzik 2,4 millió, miközben a lakosság sokat növekedett azóta. A korábbi foglalkoztatottsággal számolt potenciális lehetőségeihez képest így hatalmas kiesést szenved el miatt az amerikai gazdaság, ráadásul minél tovább maradnak állás nélkül a munkaerőpiacról kiesettek, annál nehezebben térnek vissza, tehát annál inkább strukturális lesz a hiányuk. A jelentés számos további részlete is kedvezőtlen. A várt 0,2 százalékos növekedés helyett egy helyben maradtak a bérek, amit az is indokol, hogy a legtöbb állás azokban a szektorokban jött létre, ahol a legalacsonyabbak a medián keresetek. A szövetségi kormányzat újabb, ezúttal 14 ezer fős leépítése nem meglepő az utóbbi időszak után, a foglalkoztatóiparból kirúgott 8 ezer ember viszont visszaigazolja a konjukturával kapcsolatos félelmeket. A ledolgozott órák száma hangyányit emelkedett, heti 34,4 óráról 34,5 órára, bőven a hibahatáron belül.

Nem változott tehát az amerikai gazdaság képe a piaci elemzők kedvenc statisztikai jelentése alapján, ami tovább bonyolítja a Federal Reserve előtt álló dilemmát. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény kormányzói a piacon egyre több jelét látják annak, hogy eszközárbuborékokat okoz a túlságosan olcsó pénz. Inflációs fenyegetésnek mégsem látni nyomát, és a munkaerőpiac normalizálódása előtt is hosszú út áll - ahogyan a mostani jelentés is megerősítette. Nem látni egyértelmű bizonyítékát annak sem, hogy a Fed tavaly ősszel kezdett legújabb eszközvásárlási programja (QE) érdemben javítaná a foglalkoztatottságot (azóta csak két tizedpontot javult a munkanélküliségi ráta). Az ingyenpénz-függővé vált piacok mindenesetre pozitívan reagáltak a jelentésre - a részvényindexek emelkedtek, a dollár és a kötvényhozamok pedig estek -, tehát valamivel talán kevésbé látják közelinek a QE program csökkentését.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!