Megérkezett a Rába bejelentés, a napok óta tartó felfüggesztés oka, hogy a Magyar Állam nevében eljáró MNV Zrt. nyilvános vételi ajánlatot tett részvényenként 815 forintos árfolyamon a társaság részvényeire. Az ajánlatot a felügyelet még nem hagyta jóvá, így az csak a jóváhagyást követően léphet életbe. Az ajánlattal az MNV Zrt. célja, hogy a társaság valamennyi részvényét megszerezze, ha sikerül megfelelő mennyiségű részvényt összegyűjtenie, akkor él kiszorítási jogával, s a társaságot zártkörűvé alakítja, a részvényeket pedig kivezetné a Budapesti Értéktőzsdéről.

Kik adnak el biztosan?

Kapcsolódó

Az MNV Zrt-nek jelenleg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 15,47 százalékos, illetve a DRB Hicom 10,87 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére biztosan van esélye. Az Alap az ajánlat szövege - nem túl meglepő módon - szerint november 5-én kötelezettséget vállalt arra, hogy a részvényeket értékesíti az MNV Zrt. részére. Ennél érdekesebb, hogy a Rába privatizációja óta a társaságban nagytulajdonosként jelenlévő maláj DRB Hicom is eladná részvényeit az ajánlati árfolyamon. Piaci információk szerint ugyanis az elmúlt években többször is érkezett potenciális vevők részéről érdeklődés a mostaninál jóval magasabb árfolyamon a DRB részvénycsomagjára, a maláj tulajdonos akkor elzárkózott annak eladásától.

A Rába 7,68 százalékos sajátrészvény állományának sorsáról vélhetően a társaság közgyűlése fog dönteni. Az ajánlat szövegéből kiderül, hogy az elmúlt fél évben az MFB Invest valamivel több, mint 92 ezer darab Rába részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, az állami tulajdonú fejlesztési bank által fizetett legmagasabb vételi árfolyam 815 forint volt ebben az időszakban. A vonatkozó törvényi előírás alapján a kötelező nyilvános vételi ajánlat árfolyamaként figyelembe veendő árfolyamok közül ez volt a legmagasabb, így a legutóbbi 621 forintos záróárhoz képesti jelentős prémium nem az MNV Zrt. nagylelkűségének, hanem a törvényi előírásoknak köszönhető.

 

Kivezetés, de milyen gyorsan?

 

A mostani ajánlat ugyanakkor nem feltétlenül vezet a Rába részvények azonnali távozásához a Budapesti Értéktőzsdéről. Az ajánlattevő MNV Zrt. ugyanis fenntartotta magának a jogot, hogy elálljon az ajánlattól, ha nem sikerülne 50 százalék feletti részesedést szereznie a társaságban, másrészt a kiszorításhoz 90 százalék feletti részvénycsomagot kellene begyűjtenie, ami figyelembe véve a társaság szórt tulajdonosi struktúráját, nem biztos hogy egyszerű feladat lesz.

A Rába részvényeinek jelenleg mintegy kétharmada közkézhányadnak tekinthető, ami rendkívül szórt tulajdonosi struktúrát jelent. Így az is elképzelhető, hogy a tőzsdei kivezetés még sikeres ajánlat esetén is hosszabb, erről szóló közgyűlésekkel tarkított folyamat lesz, de a lehetséges forgatókönyvek között szerepelhet egy a többségi állami tulajdonban lévő Rába tőzsdén maradása is, még ha az ajánlattevőnek ez nem is szerepel céljai között. Az ajánlatban szereplő árfolyam 10,98 milliárd forintra értékeli a Rábát.

Minek az államnak a Rába?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MNV közleménye szerint a kormány hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is, s ez indokolja a vételi szándékot. A tranzakció célja, hogy a vállalatban a különböző társaságain, alapjain és szervein keresztül jelenleg 16,15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező magyar állam érdemi befolyáshoz jusson a Rába Holding Nyrt.-ben. A részvények megszerzésével növekszik a mindenkori kormányzat mozgástere a nemzetgazdaságban vezető szerepet betöltő stratégiai ágazatban - áll a közleményben az MTI tudósítása szerint. A két szervezet közölte: a korábbi évek vagyongazdálkodási gyakorlatát a tisztázatlan felelősségi viszonyok, az ezek nyomán elburjánzó visszaélések, és a közvagyon rövid távú költségvetési szempontokat követő felélése jellemezték. A nemzeti vagyongazdálkodás hosszú távú koncepciója az állami vagyon megőrzésével, növekedésével számol, kezdetektől vállalt célja a hosszú távú értékteremtés elsősorban a stratégiai iparágakban és vállalatoknál - áll a közleményben.


A részvényvásárlási szándék szilárd közpolitikai megfontolásokon alapul, ám egyúttal üzletileg is indokolható - hangsúlyozza a közlemény. Ismertetik: a járműipar Magyarországon kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővítésében, és kiterjedt beszállítói körén keresztül a kis- és középvállalkozói szektor megerősítésében. A döntő állami befolyás biztosítékot jelent arra, hogy egy hosszú távú, jövőbemutató vállalatfejlesztési stratégia végrehajtásával érvényesüljenek a nemzetgazdasági, geopolitikai megfontolások a Rába üzemeltetésében. A Rába Holding Nyrt. több mint száz éve a szektor egyik legjelentősebb magyar vállalata. Zavartalan működése, további fejlődése kiemelkedően fontos a munkahelyteremtés és a külpiaci kapcsolatok élénkítése szempontjából. A társaság jelentős meglévő kapacitásokkal, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, beszállítói hálózattal és versenyképes tudásháttérrel bír - áll a közleményben. A vállalat egyebek mellett közreműködhet a magyar járműgyártás hagyományos felvevőpiacain az utóbbi évtizedekben fokozatosan elvesztett magyar pozíciók újjáépítésében is - teszik hozzá.

Az MNV Zrt. nyilvános vételi ajánlatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a november 7-i bejelentéstől számított legfeljebb 10 munkanap alatt hagyhatja jóvá. A felügyelet által jóváhagyott vételi ajánlat alapján 30 nap áll majd a Rába Holding Nyrt. részvényesei rendelkezésére részvényeik értékesítésére a magyar állam részére.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!