− A tervek szerint néhány nap múlva áll át a BÉT a Xetra kereskedési rendszerre. Minden rendben ment a tesztelés során?

− Igen, a folyamat a tervek szerint halad a piac összes szereplőjének közreműködésével. Bár az éles indulásig még van néhány nap, úgy gondolom, hogy semmi akadálya nem lesz a péntek reggeli indulásnak.

− A kisbefektetők mit fognak leginkább megérezni a változásból?

− Elsősorban azok fogják közvetlenül érezni a változás hatásait, akik aktívan, főleg online platformokon keresztül kereskednek a BÉT-en. Számukra több új ajánlattípus válik elérhetővé, de egyes értékpapírok kereskedési módja is változik. A gyakorlatban az ügyfél továbbra is felhívhatja a brókerét vagy köthet az online felületen. Rövid és középtávon az ügyfelek által elérhető szolgáltatások köre kibővülhet, például a szolgáltatók hozzáférést nyújthatnak más Xetra-piacokhoz is, emellett a likviditás esetleges emelkedése olcsóbbá teheti a kereskedést.

− A Xetrában a mostani, tízszázalékos elmozdulásnál történő felfüggesztést egy új rendszer váltja fel, amelyben már kisebb mértékű árelmozdulásnál is megáll a kereskedés egy kis időre és a nyitó- és záróár-meghatározáshoz hasonló egyensúlyi áras fixing történik. Ezt mennyire lesz nehéz megszokni a befektetőknek?

− Az elmúlt hónapokban a BÉT igyekezett minél több fórumon ismertetni a változásokat, de ebben a szolgáltatóknak is van edukációs feladatuk, tájékoztatni kell az ügyfeleiket, hogy mostantól a kevésbé likvid papírokban megváltozik a kereskedési modell. Azt gondolom, hogy a kereskedési rendszer cseréje jót fog tenni a kisebb forgalmú részvények kereskedésének, mert koncentrálni fogja a befektetők figyelmét.

− A tízszázalékos szüneteltetési limit tehát teljesen megszűnik, de a hírek szerint napi 15 százaléknál nagyobb elmozdulásra a Xetra működése alatt sem lesz lehetőség a magyar részvények esetében.

− A befektetői figyelem koncentrálása volt a célunk, nem az, hogy elhagyjuk a felfüggesztési limitet. A plusz-mínusz 15 százalékos napi limit valóban megmarad, ez a magyar piac sajátossága, erre változatlanul van igény a kibocsátók részéről, ezért kértük, hogy kifejezetten a kérésük szerint fejlesszék ki a Xetrában is.

− Néhány hónapja arról lehetett hallani, hogy bizonyos szolgáltatók nem fogják tudni vállalni a Xetra költségeit. Tapasztalták ennek jeleit?

− Mi ennek nem láttuk kézzelfogható jeleit, a tesztelés során mindegyik brókercég megerősítette, hogy változatlanul tervez a magyar tőzsdével és folytatja a kereskedést. Elképzelhető, hogy a későbbiekben egy-két kisebb cég lemorzsolódik, de nem lesz számottevő a változás. Ráadásul tárgyalásban állunk több hazai és nemzetközi szereplővel, akik új szolgáltatóként jönnének be a tőzsdére.

− A likviditás növelésének másik módja lehet új kibocsátók bevonása. Több cégről is hallani, hogy készülnek a tőzsdei bevezetésre.

− A legfontosabb tényező a kibocsátók számának növelése, a magyar befektetőknek szükségük van az új tőzsdei sikertörténetekre. A privát szektorból a sajtóban többek között három-négy név vetődik fel mostanában: Orangeways, Gránit Bank, Waberer's, Wizzair.

− Ezek mennyire komoly érdeklődések? Valóban tőzsdére akarnak menni ezek a cégek, vagy csak pletykaszinten vetődik fel a nevük?

− Bízunk benne, hogy mindegyik komoly, de azt is látni kell, hogy ha valaki azt mondja, hogy őt érdekli a tőzsde, még nem biztos, hogy rövid távon be is vezeti a részvényeit. Nagyon fontos, hogy mit akar a fő tulajdonos. Sok esetben kockázati tőkések is vannak ezen társaságok mögött, akik számára a lehető legmagasabb áron történő kiszállás fontos szempont lehet. Éppen ezért nagyon nehéz megítélni, hogy mikor kerül sor pontosan a bevezetésre egy ilyen cégnél.

− Ezek szerint önök sem tudják pontosan, mikor várható új jelentős IPO?

− Mi annyit tudunk tenni, hogy feltérképezzük a számba jöhető cégeket, igyekszünk segíteni őket oktatással, háttéranyagokkal. Ha konkrét szándék vetődik fel, akkor természetesen már a bevezetési folyamatban aktívan közreműködünk.

− Mennyiben tud a BÉT versenyezni egy cégért mondjuk Londonnal vagy Varsóval? Mivel lehet például a Wizzairt meggyőzni arról, hogy megéri neki Budapesten bevezetni a részvényeit?

− Meggyőződésem, hogy az anyaország, egy cég meghatározó piaca hatalmas előnyöket tud jelenteni publicitásban, pr-ban, a magyar befektetők értik a cég sztoriját. A magyar befektetési szolgáltatók kiváló szaktudással és kapacitással rendelkeznek és biztosítani tudják a folyamatos elemzői hátteret. Itthon egy nagy társaság sokkal könnyebben kerülhet be a BUX indexbe és mérettől függően akár az MSCI indexbe is, ami az intézményi befektetőket is megmozgatná (láthattuk a Richter példáját). Szerintem egy komoly cégméretnél a kettő kombinációja az optimális, azaz kettős bevezetést (dual listing) végrehajtani.

− Mi a helyzet az állami cégek esetleges tőzsdére vitelével? Varsóban ez nagyon jól működik jelenleg is.

− Mi is próbáljuk felhívni a figyelmet a megfelelő helyeken arra, mi az előnye, ha egy állami vállalatot bevezetnek a tőzsdére: feszesebb lesz a cég gazdálkodása, transzparensebb lesz a működés, részvényopciókkal a menedzsment jobban motiválható, forrást lehet bevonni a tőkepiacról. Természetesen elfogadjuk, ha a gazdasági-politikai döntéshozóknak esetleg más az elképzelésük, de mi azért nem adjuk fel: szerintem jó és tovább javuló a kommunikáció a kormány és a tőzsde között, bízunk abban, hogy előbb-utóbb lesznek kézzelfogható eredményei is a javaslatainknak.

− Külföldön Magyarország ismert a start-upokról, és a jelek szerint a kormánynak is komoly tervei vannak ezzel a szektorral. A tőzsde próbálja felvenni a kapcsolatot az ismert magyar start-upokkal, hogy idővel esetleg a hazai piacon vezessék be a részvényeiket.

− Ezek a cégek ugyanúgy fenn vannak a listánkon, próbáljuk rávenni őket, hogy ha sorra kerül a tőzsdei tőkebevonás, akkor Budapestet is válasszák. Emellett a kkv-k számára körvonalazódik egy elképzelés, hogy egy saját piacot hozzunk létre, ahova könnyebb lenne bekerülni, enyhébbek lennének a feltételek. Korábban jól működött a kormánynak az a programja, melynek keretében 25 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adtak a tőzsdei bevezetéshez, akkor tíz-tizenöt cég élt is ezzel. Szerintem az lenne az ideális, ha ezek EU-pénzekből valósulhatnának meg.

− Van erre fogadókészség a kormány részéről?

− Ismertettük az elképzelésünket, a hozzáállás pozitív volt, de konkrét ígérettel még nem rendelkezünk. Én bízom abban, hogy a 2014−2020-as uniós költségvetési szakaszban jut majd erre is forrás.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!