A magyar állam egy év szünet után jövőre ismét kilép a devizakötvény-piacra. Elemzők szerint Magyarország 2004-es EU-tagsága, illetve a 2007-re tervezett EMU-csatlakozás miatt mélyreható változások előtt áll a magyar állampapírpiac kínálati és keresleti oldala is. Az Államadósság Kezelő Központban (ÁKK) már több mint egy éve folynak az előkészületek, de még számos feladat áll a döntéshozók előtt. A forint euróval történő felváltásakor a magyar állampapírok, illetve a többi EMU-tagország hasonló instrumentumainak hozama közötti különbség a jelenleginél jóval mérsékeltebb lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tagországok állampapírjainak hozamai teljesen kiegyenlítődnek, hiszen az árfolyamkockázat ugyan eltűnik, de az államok hitelbesorolása között ezután is fennmaradnak az addigi különbségek és a piacok likviditása is eltérő marad. A tapasztalatok szerint az EMU-tagság után a belföldi befektetők részaránya csökken, a külföldieké pedig nő az állampapírpiacon, sőt ez utóbbi akár 90 százalékra is emelkedhet, szemben a jelenleg Magyarországra jellemző kevesebb mint 50 százalékkal. A keresleti oldal átstrukturálódása maga után hozza a kínálat módosulását is, hiszen a külföldi, globális befektetők számára mástól vonzó egy instrumentum, mint hazai társaik számára. A piacon akkor lehet majd kedvező hozamszintet elérni, ha sikerül becsalogatni a nemzetközi befektetőket, márpedig ennek technikai-gyakorlati és méretbeli feltételei is vannak - vélekedett Barcza György, az ING Bank elemzője. Az előbbihez tartozik a kamatfizetési szabályoknak és az állampapírok számítási konvencióinak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által már végrehajtott európai uniós harmonizációja, ami könnyen összehasonlíthatóvá teszi a magyar papírokat, és így a kereskedők életét könnyíti meg. Az EU-tagság megköveteli, hogy ne csak rezidensek lehessenek elsődleges forgalmazók, az EMU-csatlakozás pedig az állampapírok devizanemének megváltozásával és redenominálásával - azaz a névérték újbóli meghatározásával - jár majd, tájékoztatta lapunkat a legközelebbi teendőkről Bótor Anikó, az ÁKK forintpiaci főosztályának vezetője. A méretbeli feltétel arra utal, hogy a hozamokat azáltal is csökkenteni lehet, ha megfelelő likviditást biztosít a piac, és ezáltal a likviditási prémium csökken. Márpedig Barcza szerint ehhez az eddig kibocsátottaknál nagyobb sorozatokra van szükség: a jelenleg a piacon levő sorozatszámot meg kellene felezni, azaz nagyjából 10 sorozattal is elég lenne kereskedni. Az ÁKK illetékese szerint a stratégiai cél valóban a sorozatok számának csökkentése és nagyságuk növelése, de ezt csak fokozatosan lehet végrehajtani. A magyar államadósság viszonylag szerény mérete miatt - az ÁKK évente nagyjából 4000-4500 milliárd forintnyi, azaz 17-19 milliárd eurónyi államkötvényt bocsát ki - legfeljebb 5-6 nagyobb, legalább 3 milliárd eurós sorozattal lehet számolni. Több szakértő úgy véli, hogy miután az EMU kereskedési rendszerében, az EuroMTS-ben 5 milliárd euró a minimális sorozatnagyság, így ahhoz, hogy valóban vonzó célponttá váljanak a magyar adósságpapírok, legalább egy ilyen instrumentumra is szükség lenne. Az ÁKK szerint az egymilliárd euró feletti kibocsátások megfelelő likviditást biztosítanak, és ennek a feltételnek már most is eleget tesznek a referencia papírok. K. P. P.