A kedvezőnek semmiképpen sem mondható magyar makrogazdasági helyzet ellenére nem lankad a befektetők vételi kedve a magyar állampapírpiacon. A három hónapos futamidejű diszkontkicstárjegyek tegnapi aukcióján csaknem háromszoros túljegyzés mellett drámai mértékben, 151 bázisponttal zuhant a hozam a múlt hetihez képest. A hétfői 50 bázispontos kamatvágásból a piac azt a következtetést vonta le, hogy a jegybank a korábbiakkal ellentétben már nem zárkózik el a csökkentéstől, és ennek megfelelően ezt be is árazta - mondta lapunknak Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Több szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a cseh jegybank sorsára jut, azaz a piac nyomása miatt az elkövetkező hónapokban folyamatosan csökkentenie kell a hitelezés költségét. A forint és a magyar állampapírok iránt mutatkozó kiemelkedő érdeklődést tegnap az sem tudta visszavetni, hogy a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő A pluszról A-ra minősítette le Magyarország forintban denominált államadósságát. A döntés nem rengette meg a bankközi devizapiacot, az euró átmenetileg és mindössze 10-20 fillérrel erősödött. A hitelminősítő indoklása szerint a leminősítést a fiskális folyamatok indokolják. A jövő évi 4,5 százalékos deficitcélt tarthatatlannak nevező S&P várakozásai szerint az idei GDP-arányos eladósodottság a 2001-es 53,1 százalékról 2002-re 56 százalék fölé nő, 2004-ben pedig a kormány által tervezett 3,0 százalék helyett 4,3 százalék lesz államháztartási hiány. Az utóbbi hetekben a nemzetközi hitelminősítők közül a Fitch leminősítéssel fenyegette meg Magyarországot, a múlt héten azonban a Moody's felminősítette a devizaadósságot. A hivatalos indoklástól valamelyest eltérő következtetést vont le az S&P tegnapi döntéséből a Pénzügyminisztérium (PM). A PM szerint az S&P lépése azt igazolja, hogy a szigorú monetáris politikával párosuló költségvetési expanzió rossz útra terelte a magyar gazdaságot, és megerősítette a tárcát abban a szándékában, hogy visszatér az egyensúlyi növekedés feltételeit megteremtő költségvetési politikához. A törekvéssel a kormány is egyetértett, amikor egy ebben a szellemben készült költségvetési javaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek - áll a közleményben. A leminősítés hatástalanságának tükrében nem meglepő, hogy a jegybank tegnap megjelent, romló makrogazdasági kilátásokról beszámoló inflációs jelentésének sem volt különösebb piaci hatása. Az MNB szakértői úgy látják, hogy idén decemberben 5,3 százalékos, 2003 végén 4,6 százalékos, 2004 végén pedig 4,2 százalékos lehet az éves infláció. A jegybanki modellben szereplőnél alacsonyabb olajárak miatt idén több esély van az előrejelzettnél alacsonyabb rátára, jövőre a bérek és a lakossági kereslet miatt ennek ellenkezője igaz, 2004-ben pedig szimmetrikus a kockázat - vélik az MNB szakértői, akik nyáron még 20, illetve 30 bázisponttal alacsonyabb inflációt vártak 2002-re, illetve 2003-ra. Az inflációs előrejelzésen túl jelentősen - 0,6, illetve 0,8 százalékponttal - csökkent az MNB idei és jövő évi gazdasági növekedésre adott előrejelzése is, amely így 3,2, illetve 3,9 százalékos. A GDP-prognózis módosítását elsősorban a külső konjunktúra késlekedése magyarázza, a jegybank szerint a legfontosabb kereskedelmi partnerek importpiacai ugyanis a vártnál lassabban térnek magukhoz.