A Kúria júniusi jogegységi döntésén alapuló törvény kimondja többek között, hogy vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét, ám ezt a pénzintézetek polgári perben megkísérelhetik megdönteni.

Ezek a perek a törvényben meghatározott szabályok szerint folynak. Négy esetben azonban a bíróság az Ab-hez fordult, mert álláspontja szerint a devizahiteles törvény sérti - egyebek mellett - a visszaható hatály tilalmát. Az ügyben a Magyar Bankszövetség és az igazságügyi miniszter is kifejtette álláspontját az Ab-nál.

Az Ab egyesítette az eddig a Fővárosi Törvényszékről beérkezett indítványokat, és megkezdődött a határozattervezet előkészítése. A határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz, így nem valószínű, hogy a jövő héten döntés születik - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI-nek.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés, a főtitkár nem tudott választ adni, de azt mondta: a törvényben rögzített határidő köti a testületet, és az Ab elnöke és tagjai tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével is. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami december első felében jár le.

Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Ingatlanlízing Zrt., az Eger és Környéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank Zrt. ügyében.