A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke...

Attól, hogy szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat, nem fogyunk le, ugyanakkor a kormánynak már nem maradt más választása, mint az adók emelése. Ugyanis a költségvetési tervezés ilyen késői időszakában nem lehet hiteles kiadáscsökkentő intézkedésekkel előállni − mondta a Napi Gazdaságnak Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője szerint a két héttel ezelőtti csomaghoz hasonlóan − akkor a 397 milliárdos csomagból szűk 200 milliárd forint volt nehezen indokolható bevétel − az újon is lyukak tátonganak.

A szerdán bejelentett intézkedések közül nem látható az alapja a kincstártól várt 80 milliárd forintos tranzakciós illetéknek, e forrásból − a két ezrelékre emelt kulcs mellett − mintegy 30 milliárd forint tervezhető reálisan. Szintén nem kellően megalapozott az áfabeszedés hatékonyságából várt 60 milliárdos tétel. A bankadó fenntartásából várt 72 milliárd forintos plusz sem ennyi, hisz ennek 19 százaléka leírható a társasági adóból. Hasonló a helyzet a tranzakciós illetéknél, hisz az vagy az áfa-, vagy a társasági adóbevételeket mérsékli. További kockázatokat jelent a csomag növekedést fékező hatása − ami a tervezett bevételeket mérsékli.

A kormány a költségvetési szigort minden elé helyezi, így épp azt a növekedéslassító gazdaságpolitikát követi, amellyel elődeit vádolta. Romhányi szerint a büdzsé tervezésénél idén is a tavalyi forgatókönyv valósul meg: tavaly tavasszal hirdették meg a Széll Kálmán tervet, amit az elemzők bizakodva fogadtak. Ám ősszel kiderült, hogy a kitűzött célok nem teljesültek − így akkor is, most is az adóemeléshez nyúlt a kabinet.