Hétfőn is folytatódtak a tüntetések Bukarestben és az ország több más városában a korábban az új egészségügyi törvény ellen utcára vonuló tüntetők már a kormány és az államfő távozását követelik. A belügyminisztérium információi szerint országos szinten közel 13 ezren demonstráltak Bukarestben és más városokban - köztük Kolozsváron, Aradon, Marosvásárhelyen, Temesváron, Piteºtiben, Konstancán, Iaºiban. Noha a vasárnapi eseményekhez hasonló súlyos erőszakos cselekmények nem történtek 150 embert mégis előállított a csendőrség.

A helyi elemzők szerint egyre reálisabb a veszélye annak, hogy az évek óta tartó megszorítások miatt végsőkig elkeseredett állampolgárok tömegesen lázadjanak fel a kormány ellen, munkabeszüntetésekkel bénítva meg az országot.

Kapcsolódó

Több szakszervezet, köztük a rendfenntartó erők, a honvédelmi szervek és a tanügyi dolgozók is sztrájkra készülnek elsősorban magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. A kormány korábbi arrogáns álláspontján változtatva kétségbeesetten igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, Emil Boc kormányfő keddre tárgyalóasztalhoz invitálta az érdekképviseleteket ám azok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a társadalmi párbeszéden. Miután a tüntetések hatására sikerült elérni az egészségügyi törvény visszavonását, a szakszervezeti vezetők vérszemet kaptak, most már az új munkatörvény és a nyugdíjtörvény visszavonását sürgetik de elégedetlenek a minimálbér összegével és az állami szférában tervezett leépítések befagyasztását követelik.

Nem tesz jót az országban eluralkodott hangulatnak az ellenzék egyre agresszívabb kormányellenes politikája sem, a választásokra készülő pártok politikusai igyekeznek előnyt kovácsolni a kialakult helyzetből, inkompetenciával és hatalommal való visszaéléssel vádolva a kormányt. A kormánykoalíción kívüli pártvezetők egy esetleges előrehozott választásoktól sem riadnak vissza, és követelik, hogy rendkívüli ülésszakon vitassák meg az ország politikai helyzetét és az utcai megmozdulásokra adott hatósági választ.

Elemzők szerint a Románia megítélésén egyelőre nem esett csorba, a CDS-ek nem emelkedtek, a lej és a részvények árfolyamát érdemben nem befolyásolták az események.

Egy elhúzódó konfliktus súlyos csapást mérne az ingatag lábakon álló gazdaságra, végső esetben kicsúszhat a mederből a folyamatban lévő IMF egyezmény is, és Bukarest kénytelen lesz hozzányúlni az elővigyázatossági kerethez.

Az egy éve tartó folyamatos gazdasági növekedésért hatalmas árat fizetett a román lakosság: 25 százalékkal csökkentek az állami fizetések, öt százalékponttal nőtt az áfa, csökkentek a nyugdíjak és a szociális támogatások, miközben a közszféra leépítése során több száz ezren kerültek az utcára. Bukarest akkor ígéretet tett, hogy idén ismét a 2010-es szintre emelkedhetnek a bérek, az IMF-fel kötött kétéves, több mint 5 milliárd euró értékű nemzetközi elővigyázatossági hitelszerződésben azonban további megszorításokat és létszámcsökkentést vállalt. Az IMF és a kormány arra számít, hogy a gazdaság teljesítménye a 2011-es 2 százalékos bővülést követően idén 1,5 százalékra lassul, a GDP-arányos deficit eközben 3 százalék alá csökken. A fokozódó társadalmi elégedetlenség csillapítására azonban idén biztosan nem lesz forrás.