Gazdasági nevelés már korábban is volt az oktatásban, bár kétségtelen, hogy az új Nemzeti Alaptantervben (NAT) ez hangúlyosabban fog megjelenni - mondta Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatói tanácsadó testületének koordinátora, a NAT-bizottság tagja. Az iskolások ennek megfelelően biztosan tanulni fognak a pénzügyi kultúráról, ám, hogy milyen módon és mekkora mennyiségben az még kérdés.

Példaként említette, hogy például az alsós osztályokban a környezetismeret órán is kitérhetnek arra, hogy mennyibe kerül a környezetszennyezés. És ez csak egy mód, mivel lehetőség van arra is, hogy ne csak a tanóra keretében, hanem azon kívül, akár projektnapok megtartásával is fejlesszék a tanulók pénzügyi képzettségét - magyarázta Horváth Zsuzsanna, aki elmondta, hogy ilyen nagy fokú társadalmi érdeklődést még nem tapasztalt az új NAT iránt, mint most, hiszen annyi részterület akar megjelenni az oktatási rendszerben, amennyi igényt lehetetlen egyszerre kielégíteni.

Kapcsolódó

Az elméletben jók vagyunk, a gyakorlatban kevésbé

A pénzügyi kultúra összetett fogalom, ebbe bele tartozik a tudatosság, az ismeretek, a készségek és az attitűd ugyanúgy, mint a viselkedés - mondta Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány elnöke, aki ezután egy OECD 14 országra kiterjedő felméréséből idézett néhány adatott: a magyarok pénzügyi alapismeretei a kutatás szerint átlagon felülik, hiszen a megkérdezettek 61 százaléka helyes választ adott egy egyszerű kamatszámításra, de a kamatos kamatot is 46 százalék tippelte meg helyesen, amit kifejezetten jó értéknek nevezett Várhegyi.

Az attitűdet vizsgálva is jó helyen végeztek a magyarok, így például 57 százalék szerint érdemesebb hosszabb távra megtakarítani, mint a pénzt azonnal elkölteni. Ugyanakkor a viselkedésben már vannak lemaradások, hiszen az 57 százalékkal szemben csak 27 százaléknak van tényleges megtakarítása. Ide kapcsolódik, hogy a szolgáltatók pénzügyi termékeit csak a magyarok alig több, mint harmada (37 százalék) hasonlította össze, míg mindössze 12 százalék az, aki az adott szolgáltatónál vetett össze több ajánlatot. Ezzel nemzetközi szinten le vagyunk maradva, de például a cseheket így is megelőzzük - mondta az alapítványi elnök.

A korral nő az elégedetlenség

A 18 év alattiaknak mindössze elenyésző része rendelkezik aláírt pénzintézeti szerződéssel, innentől azonban nagy ugrás következik, a 20 évesen 60 százaléka, a 24 évesek 90 százaléka rendelkezik banki kapcsolattal - közölte saját kutatásuk adatait Bacher János, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatója. Ez utóbbi szám megegyezik a teljes felnőtt lakosságának arányával, efölé Bacher szerint nem is fogunk menni a jövőben sem.

A kutatás során mérték azt is, hogy a fiatalok mennyire tartják magukat tájékozottnak és eszerint - nem meglepő módon - minél idősebb valaki, annál magabiztosabb, ám egy idő után megáll ez a folyamat, így lehetséges, hogy a 27-28 éves korosztály tájékozottsága saját bevallása szerint megelőzi a 15-69 évesek átlagát.

Attitűd alapján öt csoportba sorolta a lakosságot a GfK: vannak az ellenségesek, akik úgy érzik, hogy őket mindenki be akarja csapni, vannak a bizonytalanok, akik mindig utánanéznek a szerződésnek és állandóan piszkos trükköket vélnek felfedezni, vannak nyitott átlagügyfelek, akiknek nincs gondja a pénzintézetekkel, és ezen kívül vannak az érdektelenek és a pénzügyi szakértők. Ez utóbbi csoport a legkisebb, ám, mint az nevük is mutatja, ők a leginkább felkészült ügyfelek. A kutatás szerint a korral előrehaladva egyre több az ellenséges lakos, a fiatalok inkább érdektelenek.

A szakember szerint egyre inkább nő az internetes kapcsolat is a pénzintézetekkel, így például a huszas éveik elején a magyarok 64 százalékának van olyan szerződése, hogy online is intézhesse ügyeit, ez az arány a korral ugyancsak nő, 26 évesen már eléri a 72 százalékot.

Mekkora óraszám kellene?

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a moderációt végző Nagy László Nándor, a Napi Gazdaság főmunkatársa feltette a kérdés, hogy mekkora tanóraszámra lenne szükség ahhoz, hogy sikeresen beinduljon az iskolások oktatása a pénzügyi kultúra terén.

Amennyiben abból indulunk ki, hogy eddig nem volt szinte semmilyen oktatás és most már lesz valami, akkor ez mindenképpen pozitívum - mondta Várhegyi Éva. Szerinte az innentől az iskolákon fog múlni, hogy mennyire használják ki a lehetőségeket, a tanárokon pedig az, hogyan szólítják meg a diákokat.

Bodó Márton, a NAT titkára szerint ez egy nehéz kérdés, mivel jelenleg szinte minden részterület szakértője azt kéri tőlük, hogy az ő területe minél nagyobb súlyt kapjon az új oktatási rendszerben. Erre nekünk egy meghatározott óraszámunk van, ami nem növelhető, ebbe kell minden igényt beleépíteni - mondott egy nehézséget Bodó.

A pénzügyi ismeretek a tervek szerint alapvetően integráltan jelennének meg, például a társadalmi ismeret órán keresztül. Bodó szerint látni kell, hogy a társadalom ismeret tanár nem feltétlenül lesz képben a pénzügyi ismeretekről, így a tanárok képzésére is szükség van, amit a jelenlegi tervek szerint TÁMOP forrásból akarnak megvalósítani.