Most vasárnap a választók 53,26 százaléka szavazott nemmel az elszakadásra. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, a részvétel azonban magasabb volt a két évvel ezelőttinél.
A szavazók kifejezték véleményüket, és a többség megerősítette azt a vágyát, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon - reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök. - Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a bizalmukat. Egyszersmind alázattal fogadom az eredményeket - tette hozzá Marcon.
Az Ausztráliától keletre, Új-Zélandtól pedig északra fekvő szigetcsoport a 19. században lett francia gyarmat, jelenleg nagyfokú önállóságot élvez Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területeként. A függetlenség gondolatát főleg az őslakos kanak közösség támogatja, míg a telepesek leszármazottai a Franciaországhoz tartozást. A sziget gazdaságát jelenleg a Párizstól kapott évi másfél milliárd dolláros állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki - olvasható az Euronews oldalán.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve