A tervezett megafúzió híre szeptember közepén járta be a világot: a brit BAE Systems hadiipari óriáscég akkor jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdett az Airbus anyavállalatával, az EADS csoporttal az összeolvadásról.

A döntést most azzal indokolták, hogy az ötlet nem találkozott az ügyletben érintett kormányok tetszésével. A legkritikusabb pont az volt, hogy Németország és Franciaország továbbra is meg akarta tartani az állam irányító befolyását az új cégben, a briteknek viszont ez nem tetszett. A BAE teljes egészében magántulajdonban lévő cég, de az állam egy aranyrészvényt birtokol, amely a "közérdek sérelme esetén" vétójogot biztosít.

Az EADS, az erőteljes politikai befolyással együtt járó presztízsszempontok gyakori ütközése miatt, iparági szakértők szerint amúgy is nehezen irányítható vállalat. A brit csoport közlése szerint az összevonás után létrejövő vállalat részvényeinek 40 százalékát a BAE, 60 százalékát az EADS részvényesei birtokolták volna, az összesített bevétel meghaladta volna a 90 milliárd eurót. A két vállalatcsoport együttes árbevétele 72 milliárd euró volt 2011-ben, világszerte 220 ezer főt foglalkoztattak.

A fúzió révén globális óriásvállalat jött volna létre a légi-, hadi- és biztonságtechnikai iparban, francia, német, spanyol, brit és amerikai gyártóbázisokkal.

Az EADS konzorciumban a német és a francia állam közvetlenül, illetve közvetve 22,36-22,36 százalékkal, a SEPA spanyol állami holding pedig 5,44 százalékkal részesedik, a többi közkézen van.

Tom Enders, az EADS és Ian King, a BAE vezérigazgatója sajnálatosnak tartja a fúzió meghiúsulását. Mindkét vezető erőteljesen szorgalmazta az egyesülést, mint ami megfelel az iparági logikának, és amely egyedülálló lehetőség egy világméretekben vezető vállalat létrehozására.